Kalló László festőművész búcsúztatása és temetése 2019. december 10-én 15. órakor lesz a Perecesi Jézus Szíve templomban. (Miskolc-Pereces, Barátság tér 12.)

 

KALLÓ LÁSZLÓ festőművész (1925-2018)

Miskolc város újabb ismert, szeretett művésze távozott közülünk.

Kalló László visszavonultan élő művész szinte egész életét Miskolcon töltötte, s csak rövid ideig volt távol szülővárosától. Azon művészeink közé tartozott, akik a társadalmi eseményekre érzékenyen reagáltak. Expresszív, dinamikus színvilágú és megfogalmazású képek jellemezték művészetét, amelyre főleg Derkovits Gyula és Mednyánszky László alkotásai voltak nagy hatással.

Kalló László Miskolcon született és szinte csak a főiskolai évek alatt volt távol szülővárosától. A húszas éveiben került a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, amelyet 1951 és 1957 között végzett. Mesterei Fóny Géza, Barcsay Jenő voltak.

Annak ellenére, hogy nem közvetlenül középiskolai tanulmányai után jelentkezett a főiskolai képzésre, már fiatalon aktívan érdeklődött a képzőművészet iránt. Hosszú időn keresztül a Klaudinyi László által vezetett szabadiskolában képezte magát. Itt ismerkedett meg Bencze László főiskolai tanárral, akinek hatására később jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára is. Elvégzése után ismét hazatért szülővárosába, és mint tanár dolgozott, bár hosszú időn keresztül aktív tagja volt a hódmezővásárhelyi művésztelepnek is.

Végváry Lajos a következőket írta művészetéről 1985-ben, a róla megjelent katalógusban: „Mint annyi más elődjét, őt is erősen foglalkoztatták a festészet mesterségbeli kérdései. Hosszú hónapokon át kísérletezett az ún. alapozó anyagokkal és az újfajta festékekkel. Kísérletei azt eredményezték, hogy olyan jellegzetes színösszetételeket és változatos festékfelületeket tudott kialakítani, amelyek révén minden kortársától könnyűszerrel megkülönböztethető. Különösen változatos megjelenésűek tájképei, amelyben egy-egy hűen leképzett motívumból kiindulva a látomások, a szorongás vagy a nosztalgia világába tudja varázsolni nézőit.”

Számos külföldi tanulmányúton járt, így megfordult Kanadában, az USA-ban, Párizsban, Olaszországban, Ausztriában és Görögországban is. Munkái több külföldi kiállításon is szerepeltek. Utoljára 2015-ben nyílt kiállítása Miskolcon a Feledy-házban, 90. születésnapja alkalmából. A megnyitón róla és feleségéről készült képpel búcsúzik tőle a Herman Ottó Múzeum.

Díjai:
Fiatal Művészek Stúdiója pályázat díja
Ózdi Kohászati Üzemek díja
Salgótarjáni Tavaszi Tárlat
1972 Salgótarján “Munka és Művészet”
1984 Miskolci Téli Tárlat, B.-A.-Z. Megye Tanácsának díja
1997 Prutkay György-díj
1998 Kondor Béla képzőművészeti-díj

Egyéni kiállítások
1964 – Szőnyi Terem, Miskolc (kat.)
1975 -Művelődési Ház, Pécs
1975 – Hódmezővásárhely
1979 – Benczúr Terem, Nyíregyháza
1982 – Szőnyi Terem, Miskolc
1994 – Rudnay Terem, Eger
1985 – Miskolci Galéria, Miskolc (gyűjteményes kiállítás, kat.)
2015 – Miskolci Galéria, Feledy-ház