100 éves a Miskolci Művésztelep
2021. október 19. — 2022. február 27.
100 éves a Miskolci Művésztelep című kiállítás
Megnyitó: 2021. október 21., 17:00
A kiállítást megnyitja: Sümegi György művészettörténész
Kurátor és rendező: Pirint Andrea művészettörténész
Helyszín: Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2., Bejárat a Széchenyi utcáról)
Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 9 – 17 óráig
A kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg.
Baranczó Benedek megnyitó fotói
Pirint Andrea művészettörténész kurátori tárlatvezetésére várunk mindenkit szeretettel 2021. december 9-én, csütörtökön 17 órától.
Belépőjegy 500 Ft-os áron a helyszínen váltható.
A rendezvény ideje alatt az orrot és szájat elfedő maszk használata kötelező!
____________________________________________________________________________________
Száz évvel ezelőtt kezdte meg működését a Miskolci Művésztelep. Egy régi álom vált valóra ezzel: a város a hazai képzőművészeti élet jelentős vidéki központja lett. A létesítmény szerepkörében és fenntartásában, ahogy külső megjelenésében is jelentős változások történtek az idők során, de mindmáig az alkotómunkát szolgálja.
A kiállítás a művésztelep legelső periódusát állítja fókuszba. Az intézmény hivatalos formában az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola művésztelepeként jött létre, s ekként működött három évtizeden át. Fenntartója a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, az ingatlan tulajdonosa a Magyar Királyi Kincstár volt. Ez idő alatt kiemelt szerepet töltött be a hazai művészképzésben. 1932-től a főiskola egyetlen állandó művésztelepe maradt, ahol a növendékek nyári gyakorlatukat végezhették. Kapuja ugyanakkor a helybéliek előtt is nyitva állt, ösztöndíjas műtermeiben pedig egész éven át alkotómunka folyt. Miskolc város vezetése kezdettől pártfogolta az intézmény ügyét; fenntartása érdekében komoly áldozatokat hozott.
Az első évtizedekben elért eredmények egészen jelenünkig hatnak. Miskolcon a hazai felsőoktatásban hittel tanított festői minőség vert gyökeret, megváltozott a művészet szerepéről való gondolkodás, megerősödött a képzőművészet mecenatúrája, fejlődött a közízlés. A telepen végzett grafikai tevékenység az 1950-es évek közepén induló grafikai műhely forradalmi munkájában teljesedett ki, amit az elődök által hátrahagyott rézkarcnyomó prés közvetlenül is elősegített. E cenzúrázatlanul szabad műhelymunka vezetett aztán az 1961-től induló és ma is élő országos miskolci grafikai seregszemlék (biennálék/triennálék) hagyományához. Ugyancsak a 100 évvel ezelőtt megalapított művésztelep – mint fizikai tér és mint szellemi közeg – tette lehetővé, hogy az 1950-es évektől fiatal képzőművészek találtak otthonra és kedvező munkafeltételekre a városban. Miskolcon karakteres képzőművész társadalom szerveződött, s él ma is.
Miközben az 1921–1952 közötti időszak az alapok megvetésének kora, a művésztelep történetének erről a fejezetéről ez idáig csak hézagos ismereteink voltak. Az alapítás centenáriuma olyan aktualitás, amely nemcsak alkalmat ad az adósság rendezésére, de kötelességgé is teszi azt. A Herman Ottó Múzeum évek óta módszeres kutatásokkal, műtárgyvásárlásokkal és restaurálással készül a kevéssé ismert periódus feltárására és bemutatására. Olyan kiállítás létrehozása volt a kitűzött cél, amely komplex módon idézi meg az elfeledett korszakot: a lehető leggazdagabb válogatását adja az itt született alkotásoknak, ugyanakkor átélhetővé teszi az egykor volt miliőt, visszaadja a régi művésztelep hangulatát is.
A kiállított művek jelentős részét a nagyközönség még sohasem láthatta: hagyatékokból, magántulajdonból, gyűjteményi raktárak mélyéről lépnek most elénk. A tárlat a művésztelepet létrehozó, fenntartó, az eszmét előre vivő művészek és támogatók emléke előtt tiszteleg. Ünnepi kiállításunk a város múltjáról szól, a létesítmény küzdelmes története ugyanakkor jövőbe mutató üzeneteket tolmácsol.
Pirint Andreától, a kiállítás kurátorától rövid epizódok olvashatók a 100 éves Művésztelep történetéből a múzeum honlapján: