Események | Miskolci Galéria

Staféta

Madarász Györgyi — Wed, 26 Aug 2026 15:00:01 +0000

Staféta címmel nyílik meg

2026. szeptember 2-án, szerdán 17:00 órakor

a Miskolci Galéria Rákóczi-házában (3530 Miskolc, Rákóczi u. 2.)

egy művészcsalád három generációja

Romvári József (1926 – 2011) díszlettervező, látványtervező,
Romvári János (1953) képzőművész és
Romvári Márton (1975) festőművész

munkáit bemutató kiállítás.

Mindkét kiállítást Szilágyi Sz. Gábor művészeti író nyitja meg.

Romvári József kamarakiállítása 2026. október 4-ig,
Romvári János és Romvári Márton közös kiállítása 2026. november 15-ig
látogatható keddtől vasárnapig 9:00 és 17:00 óra között.

Ádám János megnyitó fotói

Romvári József: Légy jó mindhalálig – Dorogiék szobája

Romvári József (1926 – 2011)

A Miskolci Galéria kamaratermében a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválhoz kapcsolódva a Staféta című kiállítással emlékezünk meg Romvári Jószef díszlettervező, látványtervező, egyetemi tanárról, a magyar filmgyártás kiemelkedő egyéniségéről, aki idén lenne 100 éves.

A 2026. szeptember 2. és október 4. között látogatható kiállítás a Nemzeti Filmintézetnél letétben lévő munkáiból válogat. Többek között a Forog a film, a Gyilkosok köztünk vannak, a Josephine Baker élete, a Légy jó mindhalálig, a Mephisto, a Noszty fiú esete…, a Sodrásban, az Utazás a koponyám körül, a Bástyasétány 74, és a Jadviga párnája című filmek látványtervei, díszletrajzai láthatók.

A Magyar Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán szerzett diplomát 1955-ben. 1955 óta dolgozott a Magyar Filmgyártó Vállalatnál nyugdíjazásáig, melynek 1978-1987 között a Szcenikai Osztályvezetője is volt. Egyaránt részt vett a hazai és külföldi produkciókban.

Több mint ötven évet felölelő, magas színvonalú filmszakmai munkásságáért az amerikai Emmy-díj (1991) és ACE-díj (1989) mellett Balázs Béla díjban (1971), Kiváló Művész (2003) és Érdemes Művész (1982), és Életmű díjban (1995) is részesült.

Nevéhez fűződik többek között az Oscar díjas Mephisto, az Emmy díjas Josephine Baker, vagy a szintén Oscarra jelölt Redl ezredes, Hanussen, Bizalom és A Pál utcai fiúk, a Cable-ACE díjra nominált Max és Helen, az Emmy díjra nominált A Notre Dame-i toronyőr, vagy a szintén jelentős nemzetközi sikereket elért Evita című film.
Emellett még számos ismert magyar- és nemzetközi film látványvilágának megteremtője (köztük pl. Légy jó mindhalálig, Isten hozta őrnagy úr, Pacsirta, Régi idők focija, Egy szerelem három éjszakája, Macskajáték, Sodrásban, Tűzoltó utca 25., Szamárköhögés…), összesen 141 nagyjátékfilm és 25 tévéjáték díszleteinek tervezője, látványvilágának megálmodója volt.

Alkotóművészként olyan legendás magyar filmrendezőkkel dolgozott együtt, mint Fábri Zoltán, Ranódi László, Szabó István, Makk Károly, Gál István, Sándor Pál, Gazdag Gyula, Révész György, és olyan kiváló operatőrökkel, mint Illés György, Ragályi Elemér, Sára Sándor, Koltai Lajos…

Alkotói munkája mellett 1980-tól mintegy 10 évig tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán rendezőknek és operatőröknek szcenikát, valamint 2002-től 6 évig a Képzőművészeti Egyetemen látványtervezést.
Ismertebb tanítványai közé tartoztak pl. Bódy Gábor, Enyedi Ildikó, Szász János, Janisch Attila, Kamondy Zoltán rendezőket és Medvigy Gábor operatőr is.

Romvari János – Szubsztancia installáció

Romvári János (1953)

Romvári János a pályája kezdete óta következetesen törekszik az analizáló, ugyanakkor szintetizáló alkotói módszerre. Különféle, egymástól távoli, ősi kultúrák attribútumait megidézve keresi bennük a hasonlóságokat, a különböző kultúrák világlátása közötti azonossági pontokat, a “legkisebb közös többszöröst”. A történeti motívumok megidézésével, a fragmentumok egymás mellé rendelésével egyfajta fiktív időbeni összképet, “képzeletbeli kollázst” hoz létre, sokszor térben elhelyezve, installációs technikákkal. Ösztönzi, hogy alkotásaiban új konstelláció jöhessen létre, ahol rámutathat az egykori (vélhetően) közös gyökerekre, kiindulási pontokra. Alkotásainál gyakran használ természetből vett primer anyagokat (pl. föld, agyag, fakéreg, növényi- és állati eredetű anyagok), de ha a téma megkívánja, felhasznál ipari anyagokat is (üveget, filcet, textilt, rozsdás vasdarabokat, illetőleg “ready made” jellegű kisebb tárgyakat). Munkásságára inspirálóan hatott a ’70-es évek jelentős művészeti irányzatai közül az Arte Povera és a Conceptual art, de némileg a Land art és az Environments jellegű törekvések is. Lényegében a ’80-as évek elejétől azon kevés hazai kortárs képzőművészek egyike, aki formai eszközként maga is ezt az installációs technikát használja. Alkotásai szétszedhető-összerakható térbeli kompozíciók, melyek gyakran reflektálnak részben a természeti környezetünkre, részben pedig az emberiség által még megőrzött szellemtörténeti hagyományokra, illetőleg a kulturális sokszínűség sajátosságaira. A legutóbbi években készített munkáiban a játékelmélettel kezdett el foglalkozni, valamint a legismertebb ősi eredetű játékokkal (pl. sakk, go, marokkó/mikado, tarot, dominó). Ezeket egyfajta szimbolikus világkép-modellnek, “életjáték sűrítményeknek” (esszenciának) tartja, melyekben a “kozmikus tudásnak”, a hitnek, a sorsnak, a jóslásnak és a véletleneknek is egyaránt szerepe van. Egyedi látásmódja alapján művészete több nemzetközileg is ismert művész munkáival hozható némileg szellemi rokonságba, így pl. David Nash, Delcy Morelos munkáival. (romvarijanos.art)

A festészet, grafika, alkalmazott grafika, de elsősorban az installáció műfajában alkotó művész mind sajátos anyaghasználata (fa, kóc, nád, bőr, agyag, illetve fém, kő, üveg, papír), mind elmélyült, meditatív hangulatú, archetípusok feldolgozására, interpretálására tett, általában monumentális plasztikai (installációs) kísérletei miatt összetéveszthetetlen figurája a kortárs művészeti szcénának. 1980-1983 között háromdimenziós grafikákat, festett, fotózott üvegeket készített, 1984-1990 között természetes anyagokra (pl. bőrre) festett “idő-kollázsokat”. 1990-től készíti szakrális vagy meditációs teret kijelölő “aura-munkáit”. Művei fogalmi ihletettségűek, minden plasztikai erejük dacára fogalmilag is értelmezendők. (Markója Csilla)

https://romvarijanos.art/

Romvári Márton: Fluidity 2025 3.1., akril, vászon, 140×160 cm

Romvári Márton (1975)

Romvári Márton az utóbbi két évben készült Fluidity sorozat darabajiból válogat. A sorozat izgalmát adja, hogy vizualitásában megidézem a korábbi sorozatom, a lakképeket, a kulissza tér, a kis távolság és a felülnézet, valamint a képalkotás szempontjából is vannak hasonlóságok. Miközben a cím utal a képek elkészülési módjára, a közegre, amivel dolgozom, valamint szimbolikusan olvasva megidézi a teremtést, hiszen minden, ami élő csak azért létezhet, mert fénnyel és vízzel van táplálva. Van ebben a kompozícióban egyfajta teljesség is, ami nemcsak az univerzum komplexitását szimbolizálja, hanem a saját burkomként is felfogható, aminek közepében maga az Ego áll. A nagy, tágas világot szeretném megragadni, aztán közben mégis visszaérek saját magamhoz, a belső univerzumomhoz. A Fluidity sorozat egy új irányt jelent a festészetemben, bár ugyanúgy a térképzés foglalkoztat, azonban az apró formák helyett a folyékonyan szétterülő foltokból állnak össze a kompozícióim. Nem gondolkodom másképpen, bár a képeim vizualitása sokat változott az elmúlt évben: míg a korábbi munkák közelebb álltak a kétdimenzióhoz, addig most, a vertikálisan egymásra helyezett festékfoltokból kvázi egy térplasztika keletkezik. Olyan, mintha leveleket rakosgatnék egymásra, amelyek helyenként jobban fedik egymást, olykor pedig a felső transzparensebb rétegek alatt átviláglanak az alsóbb layerek. Vagy ahogy a felhők rétegződnek az égbolton. A kompozíció hátterét egy fekete felület jelenti, ami nemcsak keretet ad a középen levő amorf formának, de le is választja a valóságtól, így a nézőnek olyan érzése támad, mintha egy alternatív világba csöppenne, ami makro- és mikroszinten is olvasható, hiszen egyszerre értelmezhetem egy kémcsőben tekergő, apró élőlényként, de a kozmosz képe is feldereng a néző asszociációs mezőjében.

http://martonromvari.com/

Múzeumok Éjszakája 2026

Madarász Györgyi — Wed, 17 Jun 2026 13:51:01 +0000

Nemzetközi grafikai szimpózium

Madarász Györgyi — Wed, 03 Jun 2026 15:57:41 +0000

Ádám János, Baranczó Benedek és Kónya Ábel fotói

MISKOLCI GRAFIKAI TRIENNÁLÉ 2026
NEMZETKÖZI GRAFIKAI SZIMPÓZIUM

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria tisztelettel meghívja Önt és barátait
június 29-én, hétfőn
a 2026-os Miskolci Grafikai Triennálé kísérőrendezvényére.

2026.06.29.
………………………………………………………

Helyszín: Miskolci Galéria, Rákóczi-ház (3530 Miskolc, Rákóczi u. 2., bejárat a Széchenyi utca felől)

10:00 / ELŐADÁS

KATARZYNA WOJTYGA: transgrafia – A művészet a szabadság tere avagy példa a grafika határainak kiterjesztésére.

A 2018-ban Krakkóban indult (eddig négy alkalommal megrendezett) experimentális kiállítás-sorozat bemutatása.

Katarzyna Wojtyga – a Krakkói Nemzetközi Grafikai Triennálé Egyesület elnöke. A Krakkói Képzőművészeti Akadémia Ipari Formatervezési Tanszékén végzett tervezőként. Kurátorként többek között a krakkói triennálé központi tárlatai (2009, 2012, 2015), valamint a transgrafia projekt összes kiállítása fűződik a nevéhez, utóbbinak ötletgazdája is.

11:00 / ELŐADÁS

BOJTOS ANIKÓ: Friss nyomon – a kísérleti grafikusok új generációja a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Az MKE képgrafika specializációján az utóbbi években több olyan fiatal alkotó végzett, akik részben a tradicionális eljárások megújításával, részben teljesen új technikákkal és anyagokkal kísérletezve hoznak létre a grafika fogalmát kitágító, ill. átértelmező munkákat. Az előadás ezek közül az izgalmas kísérletek közül mutat be egy válogatást.

Bojtos Anikó PhD – művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa. Számos művészettörténeti témájú kötet és tanulmány szerzője. Az előadás alapjául szolgáló „Friss nyomon – a kíséleti grafika útjai” című tárlat rendezője és a kapcsolódó katalógus szerzője.

………………………………………………………

12:00 / Ebédszünet egyénileg

………………………………………………………

Helyszín: Herman Ottó Múzeum főépület (3529 Miskolc, Görgey Artúr u. 28.)

13:00 / KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS

KÓNYA ÁBEL: 65 – A magyar művészi grafika hatvanöt éve Miskolcon. A saját gyűjteményi anyagra támaszkodó tárlat átfogó képet ad a magyar művészi grafika utóbbi 65 évéről 65 kiváló alkotó – köztük az eddigi 29 nagydíjas – munkáin keresztül.

Kónya Ábel – képzőművész, kurátor. A Krakkói Képzőművészeti Akadémia Grafika Szakán végzett. Korábban a MODEM vezető kurátora, majd a Miskolci Galéria tagintézményvezetője. A Miskolci Grafikai Triennálé központi tárlatai (2020, 2023, 2026), valamint a jubileumi kísérő kiállítás („65”) kurátora.

………………………………………………………

Helyszín: Alkotóház (3529 Miskolc, Csabai kapu 22.)

14:00 / PREZENTÁCIÓ

KAMILA BEDNARSKA: A legvilágosabb fekete – a síknyomtatás lehetőségei a kortárs grafikában. Kamila Bednarska alkotói munkásságában számos technikát alkalmaz. Grafikái esetében különösen nagy hangsúly esik a síknyomásos technikák (auto-ofszet, mokulitó, ofszet, litográfia) egymással való kombinálására. A Legvilágosabb címet viselő grafikai ciklusában (2025) bravúrosan mutatja be hogyan lehet kiaknázni a fenti technológiai lehetőségeket az elmélyült és sallangmentes művészi kifejezés megvalósításának érdekében.

15:00 / WORKSHOP

KAMILA BEDNARSKA: „AUTO-OFSZET” – síknyomtatás fémlemezről. Az ofszet nyomólemezek felületének sajátosságaira alapozott művészi grafikai eljárások gyakorlati bemutatása, majd egyéni kipróbálása műhelymunka keretében.

Kamila Bednarska DLA – grafikusművész, a Rzeszówi Egyetem Művészeti Karának grafikai tanszékén oktat, korábban a Művészeti Kar helyettes vezetője. Munkáit számos egyéni és csoportos kiállításon mutatta be világszerte. Magyarországon már több alkalommal tartott grafikai mesterkurzust.

………………………………………………………

2026.06.30.

WORKSHOP / A workshop a regisztrált résztvevők számára a keddi napon folytatódik.

………………………………………………………

JELENTKEZÉS

A lemezlitográfiát bemutató gyakorlati műhelymunkán a műhely korlátozott befogadóképessége miatt max. 15 főt tudunk fogadni. A munkafolyamat időigényes, ezért lehetőséget biztosítunk, hogy a jelentkezők az Alkotóház 3 és 5 ágyas fürdőszobás vendégszobáiban ingyenesen megszálljanak, így másnap is tudják folytatni a munkát. A max. 8 fő számára elérhető szálláshelyeket jelentkezési sorrendben töltjük fel.

Regisztrálni az egyes programelemekre külön-külön is lehet.

A jelentkezéseket minden esetben külön e-mailben igazoljuk vissza az igénybe vehető létszámok függvényében!

………………………………………………………

A rendezvényen történő részvétellel Ön hozzájárul a kép- és hangfelvételek készítéséhez, valamint azok közzétételéhez. A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

1 Step 1

FormCraft - WordPress form builder

Anima Verité – animált dokumentumfilmes tábor

Madarász Györgyi — Tue, 02 Jun 2026 12:03:09 +0000

A nyári alkotótábor a Miskolci Galéria Alkotóházában várja az animáció és dokumentumfilm iránt érdeklődő alkotókat. A tíz nap alatt a résztvevők stábokban dolgoznak rövid animált dokumentumfilm projekteken; az ötlettől a kész filmig. Az alkotófolyamatot mentorok, szociológusok és antropológusok segítik. A tábor végén premier.

Mikor: 2026. július 14-23.

Hol: HOM – Miskolci Galéria Alkotóháza

Kiknek: az animáció és a dokumentumfilm iránt érdeklődő kreatív alkotóknak 18 éves kortól.

Létszám: max. 12 fő

Utazás: a részvételi díj nem tartalmazza a leutazás költségét, azt mindenkinek egyénileg kell megoldania. A tábor előtt a résztvevőket összekötjük egymással, hogy mindenki le tudjon jutni.

Mennyiért: 110.000.- Ft/fő, amely tartalmazza a szakmai programok, a szállás és a napi 2x-i (ebéd, vacsora) étkezések árát

Jelentkezés feltételei:

A táborban való részvételhez nem szükséges rajz-, animációs és dokumentumfilmes előképzettség. Minden animáció és dokumentumfilm iránt érdeklődőt szeretettel várunk!

Rajzokból, festményekből, fotókból, grafikákból, firkákból, vázlatokból, papírkivágásokból stb. összeállított portfólió, pdf formátumban max. 10 oldal terjedelemben és/vagy animációs vagy dokumentumfilmes alkotás egy word-be vagy pdf-be másolt link formában.

Bemutatkozó videó (max. 1 perc)

Jelentkezési határidő: 2026.06.08.

Értesítés a jelentkezés elfogadásáról: 2026.06.15.

Részvételi díj befizetési határideje: 2026.07.01.
További részletekért lásd a részvételi feltételeket.

Mentorok:
Csáki László animációs filmrendező, képzőművész, egyetemi oktató
Ács Zsuzsanna animációs filmrendező

Vendégmentorok:
Dér Asia dokumentumfilm-rendező
Zányi Tamás hangmester, sound designer

Szakmai partner: Észak-Keleti Átjáró Egyesület

Együttműködő partnerünk a Budapesti Metropolitan Egyetem, aki a technikai eszközöket biztosítja.

https://nfi.hu/kepzes/taborok-1/anima-verite-animalt-dokumentumfilmes-alkototabor-2026.html

Cél:
Papírkivágásos és stop-motion animációs technikával készülő rövid animációs dokumentumfilm tervezése, rendezése és gyártása 3-4 perc hosszúságban. A film alapját valós emberek valós történetei adják, melyekhez interjúkat készítünk Miskolc és környékén élő emberekkel, közösségekkel. Az alkotási folyamat során megismerjük és használjuk a TVPaint, Dragonframe, az Adobe Premiere és az After Effects programokat. Ezen programok ismerete hasznos lehet, de a tábor ideje alatt is megtanulható.

Tematika:
A tábor első napján inspirálódunk, történeteket gyűjtünk Miskolcon és környékén, majd ezek alapján interjúkat készítünk. A hangfelvételek szerkesztett verzióira (filmhang) építjük a filmtervet, majd tervezzük a karaktereket és a látványvilágot. Minden stábtag kap egy önálló, dramaturgiai részt a hangból, amelyre tervezi és rendezi az animációt. Az alkotótábor első harmadában prezentáljuk a filmtervet a résztvevőknek animatik formában, és az észrevételek, javaslatok alapján, ha szükséges, fejlesztjük tovább. Ezután gyártási tervet készítünk a hátralévő napokra és elkezdjük egyénileg, párhuzamosan több munkaállomáson előkészíteni és animálni a részeket. Lehet egymás részeibe mozgatni, kellékeket készíteni, tehát nem kell teljesen önállóan dolgozni.

További információ: taborok@nfi.hu

A változtatás jogát fenntartjuk!

*Kovásznai György által kitalált fogalom és módszertan, mely a szociográfiai igényességgel készült animációs dokumentumfilmjeire utal

V. Hangszín kiállítás

Madarász Györgyi — Thu, 13 Aug 2026 11:57:33 +0000

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Művészetek Háza szeretettel meghívja a Csengey-kerítés legújabb, festett elemeinek felavatására 2026. augusztus 28-án 16.30-ra.
Az avatáson jelen lesznek az új betonelemeket megfestő művészek és az Avasi Gimnázium diákjai.

Ezt követően a Miskolci Galéria Rákóczi-házában (3530 Miskolc, Rákóczi u. 2.)
az V. Hangszín című kiállítás megnyitója 17:00 órától

Megnyitja: Nagy T. Katalin művészettörténész, kurátor

Közreműködik: Oláh Krisztián zongoraművész, zeneszerző

A megnyitó után kurátori tárlatvezetés a jelenlévő művészekkel közösen.

Kiállítók:

BARS Yvette ▪ CSÉFFAI Györgyi ▪ DONNÁK János ▪ FARKAS Bea ▪ FISCHER Judit – Mécs Miklós – VÁNDOR Csaba ▪ G. HORVÁTH Boglárka ▪ GERBER Márton ▪ GÖRÖMBEI Zsófia ▪ HOCK Judit ▪ JERMAKOV Katalin ▪ KERTÉSZ Krisztián ▪ KIGYÓS Borbála ▪ LÁNYI Lilla ▪ LÁSZLÓ Katalin ▪ LÉVAY Jenő – SZABÓ Ata ▪ MAKKAI István ▪ OLAJOS György ▪ SZABÓ Klarissza Médea ▪ SZUNYOG Júlia ▪ TASNÁDI József ▪ VISZOKAI Krisztián

Látogatható 2026. október 31-ig, hétfő kivételével 9:00-17:00 óráig

Támogatónk: Lillafüred Alapítvány

A kiállítás-sorozat 2026-ban az 5. évéhez érkezett. Az első két esztendőben a tárlat a miskolci Hangszínhely Fesztivál részeként került megrendezésre a Miskolci Galériában. Mottója – Színekre hangolva, hangokra színezve – jól tükrözi koncepcióját, melyet Nagy T. Katalin dolgozott ki. Olyan alkotásokat mutattunk be évről évre, melyek a képzőművészet és a hangok világa közötti kapcsolatot, együttműködést és átjárást reprezentálták. A két művészeti ág – képzőművészet és zene – eszköztárában sok a közös vonás; a ritmus, a szimmetria / aszimmetria, a dinamika, a tónusok, az árnyalatok, a kontrasztok, ezért is tudnak egymásra hangolódni, egymáshoz kapcsolódni.

Sok képzőművész azért fordul a hangokhoz, mert azok olyan dimenziókat nyitnak meg, amelyeket a tiszta vizualitás nem tud. A hangok nemcsak kiegészítik a látványt, hanem alapjaiban változtatják meg a befogadó élményét. A hangok képesek megformálni és kitölteni a teret, képesek meghatározni a tér határait és mélységét. Míg tekintetünkkel irányzottan hódítjuk meg a látványt, fülünk mindig készenléti állapotban van. A hang szinte kényszeríti a befogadót az interakcióra és a jelenlétre.
Számos alkotás a világban eluralkodó digitális zajokra analóg hangadással válaszol.

Az első évben több volt a zenei témájú festmény, grafika, szobor, majd az évek során egyre több interaktív installáció, hanginstalláció, hangadó szerkezet, hangadó ékszer, videó jelent meg, így a közönség tevékeny részese lehetett egy-egy audiovizuális kalandnak. Új művek is születtek, melyeket e sorozat gondolatvilága inspirált.

Az idei Hangszín, az V. is új élményeket és meglepetéseket ígér. Az alkotások között vannak régebben készült munkák, és vannak újak, melyeket a miskolci kiállításra készítettek a művészek, de minden kép, ékszer vagy installáció a képzőművészet és a hangok világa közti átjárókat, kapcsolódási pontokat keresi. A látogatóknak most is lesz lehetősége játékra, interakcióra, egyes munkákat meg lehet szólaltatni, másokat meg lehet hallgatni. Az egyik gyönyörködtet, a másik inkább elgondolkodtat, egyes darabokat a lírai látásmód határoz meg, mások drámaibb hangot ütnek meg.

Az V. Hangszín kiállítás kísérőrendezvénye

Esemény: Painting Factory Művésztelep Kiállításmegnyitó és Koncert
Időpont: Factory Aréna (Miskolc, Ó-gyár tér 1.), 2026. augusztus 29., 19:00 óra
Zenei közreműködők: Káosz kalapács (Wahorn András, Kopasz Tamás, Szilágyi Rudolf) + DJ

Nagyméretű táblaképek és kísérleti zene: Kiállítás nyílik a Painting Factory Művésztelep munkáiból
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 12 fiatal alkotójának monumentális munkái mutatkoznak be augusztus 29-én.

A Művésztelepről

A Painting Factory művésztelepen az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tizenkét festőművész szakos hallgatója (Bezerédy Botond, Kristóf Anna, Szoboszlai Lilien, Havelda Eszter, Ruska Panna, Gáspár Mariann, Bézi Fruzsina, Bencsik Dominik, Baski Zoltán, Harman Katalin, Tóth Réka, Bíró Sára) vesz részt egy olyan intenzív alkotói folyamatban, amelynek fókuszában a nagyméretű táblaképfestészet áll. A művésztelep a fiatal alkotók számára nemcsak a monumentális léptékű vásznakkal való kísérletezés lehetőségét biztosítja, hanem a kortárs festészeti törekvések, technikai megoldások és egyéni vizuális nyelvek mélyebb kibontakoztatását is.

A művésztelepen készült alkotások tükrözik a fiatal művészgeneráció aktuális reflexióit, anyaghasználati kísérleteit és formai látásmódját. A művésztelep egy rendhagyó kiállítás megnyitóval zárul augusztus 29-én, 19:00 órai kezdettel a Factory Arénában.

A megnyitó zenei programját a Wahorn András, Kopasz Tamás és Szilágyi Rudolf alkotta Káosz kalapács formáció adja. A koncert után DJ szórakoztatja a közönséget.

Ádám János megnyitó fotói

XVIII. Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítás 2026

Madarász Györgyi — Wed, 11 Mar 2026 14:47:33 +0000

A Herman Ottó Múzeum tagintézménye, a Miskolci Galéria és a Fügedi Márta Népművészeti Egyesülettel együttműködésben a XVIII. Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítás 2026 c. pályázat Észak -Magyarország és Felvidék régió kiállítás megnyitóját 2026. március 14.-én (szombat) 11 órakor rendezi a Miskolci Galéria, Rákóczi utcai épületében.

A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége öt évente megrendezendő pályázatának célja; a hagyományos népművészetből merítő, de a 21. század kihívásainak megfelelő tárgyak készítése, melyek beilleszthetők mai környezet-, lakás- és viselet-, ajándéktárgy kultúránkba, elősegítve a népművészeti örökség kortárs megjelenítését és alkalmazását.

Olyan alkotásokkal találkozhatunk majd, amelyek a hagyományos kézműves technikákra épülnek, de újszerű formában és funkcióban jelennek meg a használati tárgyakon.

Az Észak -Magyarország és Felvidék régió eseményei mellett országszerte még hét régióban (Erdély, Nyugat–Dunántúl, Szlovénia, Dél–Dunántúl, Közép–Magyarország, Közép-Dunántúl, Észak–Alföld, Dél–Alföld, Vajdaság) lesznek hasonló szakmai tárlatok az esztendő folyamán.

A tárgyalkotó népművészeti alkotók seregszemléjén a „korona” az országos kiállítás lesz a Magyar Néprajzi Múzeumban, 2026. 10. 01. -én.

A nyolc régiós helyszínen megvalósuló kiállításokon szereplő tárgyakból a zsűri által kiválasztott alkotások szintén kiállításra kerülnek az országos tárlaton, melynek helyszíne a Néprajzi Múzeum lesz.

A színvonalas és példaértékű munkák közül a legkiemelkedőbb pályaművek alkotóit a zsűri javaslata alapján a régiós zsűrit és kiállítást lebonyolító szervezet, valamint a Hagyományok Háza díjazásban részesíti az alábbiak szerint:
– a régiós szervezetek díjai a régiós kiállításokon felajánlott különdíjak

Az országos kiállításon:
– Gránátalma díj, szakáganként 1 db
– arany, ezüst és bronz oklevél,
– a szakáganként legkiemelkedőbb művek alkotói pedig díjazásban is részesülnek

Támogatók:

Ádám János megnyitó fotói

A káosz leltára – Szemethy Imre életmű-kiállítása

Madarász Györgyi — Fri, 30 Jan 2026 16:24:35 +0000

Ádám János megnyitó fotói

Baranczó Benedek enteriőr fotói

Szurcsik József megnyitó szövege

Szemethy Imre „A káosz leltára” című életműkiállítása a Miskolci Galériában / 2026. 02. 06.

A VONAL ARCHEOLÓGIÁJA, AVAGY A VÉGTELEN IRÓNIÁJA
SZEMETHY IMRE HORIZONTJÁN

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Kondor Béla utáni grafika időszámítását tekintve korosztályának egyik legmeghatározóbb és legnagyobb hatású művészének a megnyitóján köszöntöm önöket, kedves Hölgyeim és Uraim!

Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a Mestert, Szemethy Imrét és Dr. Révész Emese művészettörténészt, a kiállítás kurátorát!

Szemethy eddigi élete és pályafutásának sok évtizede valójában maga az élő szimbólum, vagyis a legigazabb jelképe az elhivatottságnak, alázatnak, szorgalomnak, állhatatosságnak, a szellem – a lélek – a hit – a bizalom és a szakmai profizmus egységének, a nyitottságnak, a művészet ragyogásának, valamint az alkotás örömének.

Ha a kortárs grafika kontextusában szemléljük a „Szemethy-jelenség” lényegét, akkor nemcsak egy életmű lenyomata tárul elénk, hanem a jelenkori vizuális gondolkodás egyik meghatározó origója is.

A történelem egyik legsötétebb, világméretű, brutális káosz uralta időszakában, a lebombázott Budapest ostrom verte utcáival, kiégett romjaival övezett város szívében született meg 81 éve Szemethy Imre, azaz Jimmy, ahogy pályatársai nevezik. Küldetése és sorsa az lett, hogy a rajz, a grafika kvalitásos szakmaiságával és a gondolat szabadságával világítson rá az emberi létezés abszurditására. Érkezésekor a világ éppen szétesett, ő pedig az azóta eltelt évtizedekben nem tett mást, mint ebből a széthullottságból egy következetes, minden ízében önazonos és lenyűgözően gazdag univerzumot épített. Sok évtizedes munkásságának fókuszában az állt, hogy a káosz elemeit egyenként vizsgálat alá vesse, majd azokról leltárt készítsen.

A Miskolci Galéria falai között most megelevenedő életmű nem csupán válogatás a Mester gazdag munkásságából, hanem egy szellemi expedíció és intellektuális eszkaláció is egyenesen a végtelenbe, és abba a tartományba, ami a végtelen mögött van és azt körülveszi. A Mester intenzív alkotói aktivitása időtlenné tette az életmű minden darabját, a klasszikus, archaikus technikák a jelenidőből futnak a jövőbe általa. Szemethy művészete egyfajta spirituális organizmus, ahol például a klasszikus rézkarc fegyelme találkozik a digitális képalkotás szabadságával és fordítva. Alkotásaiban a rajzi gesztus, a vonal nem csupán határoló elem, vagy jel, hanem folyamatosan és szüntelenül működő, élő idegpálya, amely összeköti a múltat, a jelent és igen, még a jövőt is.

Szemethy 1971-es, Joyce Ulysses című műve által ihletett diplomamunkája óta tudjuk, hogy az ő számára az irodalom és a vizuális nyelv nem egymást illusztráló, hanem egymást feltételező rendszerek. Joyce, Beckett, Kafka, Borges, Vian vagy Szentkuthy szelleme nem idegenként kopogtat be Szemethy Jimmy műtermébe, hanem otthonos lakótársként van jelen ebben a szenzációs életműben.

A mostani, nagyívű miskolci tárlat rávilágít arra a kíméletlen, ám gyógyító iróniára, amely Szemethy legfőbb fegyvere. A Patafizikus jegyzetek világa – Alfred Jarry örökségére építve nem csupán játszik az abszurddal, hanem a létezés egyetlen lehetséges, méltóságteljes elviselési módjaként tekint rá. Szemethy Imre a képzeletbeli megoldások tudományának nagy alakja, hiszen ott is összefüggést lát, ahol a világ már régen lemondott az értelemről.

Ebben a miskolci válogatásban tisztán látszik az az út, amely a mikro- és makrostruktúrák elemzésétől a tiszta poézisig vezet. Alakjai, ezek a hol groteszk, hol lírai lények, a rajzi költészet nyelvén vallanak a világ jelenségeiről és persze rólunk, emberekről is. Szemethy nem hajolt meg divatok előtt, nem torzult el korszellemek pressziója alatt. Megmaradt annak a zen-buddhista nyugalmú megfigyelőnek, aki tisztában van azzal, hogy a legapróbb rézkarc-vonal mögött is ott feszül az egész univerzum drámája.

Szemethy Jimmy művészete a bizonyíték arra, hogy az örökkévalóság nem egy távoli cél, hanem egyfajta mértékegység, amellyel nap mint nap mérni érdemes az alkotást. A végtelen mögött pedig nem az üresség áll, hanem a Szemethy-féle derű, vagyis egy olyan világ, ahol a pontokból, foltokból és vonalakból végül összeáll az igazság egész világra szóló térképe.

Szemethy Jimmy a vonal ontológiáját a mindenkori jelenidő grafikáinak horizontjára helyezte.

Minden egyes műve a létező dolgok jellemzőit, a lét struktúráját kutatja és a létezők közötti alapvető kapcsolatokkal foglalkozik, vagyis arra kérdez rá, hogy mi létezik, és mi is a létezés alapvető lényege.

Filozófiai értelemben minden Szemethy mű a metafizika elemi részeként nem konkrét vagy tárgyiasult létezőket vizsgál, hanem magát a létezést és benne a lét különböző kategóriáit.

Szemethy Imre munkássága a kortárs magyar grafika szövetében olyan, mint egy sűrűsödési pont, ahol a tradíció és a radikális újítás nem küzdenek egymással, hanem együttműködnek. Míg a jelenkori grafika olykor a technológiai kísérletezés öncélú útvesztőibe téved, vagy éppen a konceptuális szárazságba merevedik, addig Szemethy megőrzi a homo faber méltóságát. Olyan kognitív folyamatot épített, amely a világ káoszát egy koherens, vonal-alapú rendbe kényszeríti. Mondhatnánk, hogy vizuális antropológiai értelemben és éppen ebben a kontextusban Szemethy munkássága talán párhuzamba is állítható a kortárs nemzetközi grafika azon vonulatával – gondoljunk akár William Kentridge rétegzett, narratív világára vagy a lipcsei iskola rajzi szigorára –, ahol a kép nem lezárt egészként, hanem egy folyamatosan íródó szövegként értelmezhető. Ám míg Kentridge-nél a politika, Szemethynél a patafizikus felütéssel kombinált metafizikus gondolkodásmód a hajtóerő. Filozófiailag ez a pálya a spinozai panteizmus és a patafizikai abszurd határmezsgyéjén egyensúlyoz. Ha elfogadjuk, hogy a világ egyetlen szubsztancia, akkor Szemethy grafikái ennek a legbensőbb, változatlan lényegnek a legkülönbözőbb módozataiként feleltethetők meg. Nála egy pont nemcsak egy geometriai kiterjedés nélküli hely, hanem egy sűrített sors-esemény. A Patafizikus jegyzetek mélyfúrású kompozícióinak dialógusa rávilágít arra, amit a fenomenológia tiszta látásnak nevez, miszerint le kell fejteni a tárgyakról a hasznosíthatóság kérgét, hogy megmutatkozhasson lényegük zavarba ejtő idegensége.

Révész Emese teoretikus keretezése pont ott válik izgalmassá, ahol a Szemethy-féle alakformáló metódust a kollektív emlékezet részeként kezdi értelmezni.

Itt, ezen a kiállításon világossá válik, hogy ezek a művek nem izolált esztétikai objektumok, hanem egy hálózatos gondolkodás csomópontjai. A Joyce-i folyamregény vizuális megfelelői ezek, ahol minden vonal egy elágazás, minden folt egy lehetséges jelentés-zátony.

Szemethy Imre művészete tehát nem régi vágású és nem is posztmodern. Ő a pre-poszt-modern nagymestere, aki tudja, amit a régiek – Dürer vagy Rembrandt, de ezen túllépve tiszta szívvel kutatja és elemzi azt a szorongató és mégis felszabadító űrt, amit a jelenkor embere tapasztal a végtelen hálózatok korában.

Hát, ilyen ez a bizonyos Szemethy Jimmy féle káosz-leltár!

Gratulálok a Mesternek és a kurátornak, valamint a grafikus szakma nevében nagy tisztelettel meg is köszönöm nekik és a Miskolci Galéria munkatársainak ezt a nagyszerű kiállítást!

Éljen a szabadság! Éljen a művészet szabadsága! Békét és biztonságot mindenkinek!

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria tisztelettel meghívja Önt

február 6-án, (pénteken) 16:00 órára

a Miskolci Galéria – Rákóczi-házába
(Miskolc, Rákóczi u. 2., bejárat a Széchenyi utca felől)

A káosz leltára
Szemethy Imre grafikusművész életmű-kiállításának megnyitójára.

Köszöntőt mond:
Kákóczki András, a Miskolci Galéria tagintézmény-vezetője

A kiállítást megnyitja:
Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, Érdemes Művész

A kiállítás kurátora:
Révész Emese művészettörténész

Kölcsönző intézmények:

Damjanich János Múzeum, Szolnok

Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Budapest

Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény

Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum

Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

A kiállítás 2026. április 12-ig, keddtől vasárnapig 9:00 órától 17:00 óráig látogatható.

Támogató:

A Miskolci Galériában most megnyíló kiállítás a tavaly 80. születésnapját ünneplő művész első életmű-kiállítása. Szemethy Imre pályája a magyar grafika aranykorát jelentő időszakban, Kondor Béla halálát követően, a hetvenes évek elejétől bontakozott ki. Korai munkái aprólékos műgonddal kivitelezett részletgazdag rézkarcok, amelyek kifinomult módon billegnek a természettudományos leírás és absztrakció, elbeszélés és felsorolás között. Munkásságának első évtizedében nem kevesebbet vállalt, mint a magyar és világirodalom kiemelkedő alkotásainak „lefordítását” saját vizuális nyelvére. E sor nyitánya volt James Joyce Ulysseséhez készült ciklusa, amit magyar ballada-illusztrációi követtek, 1974-ben pedig nagyszabású Szigetvári veszedelem sorozattal lépett közönség elé. Irodalmi ciklusának záró akkordja Szentkuthy Misklós Szent Orpheusz breviáriuma nyomán készült illusztrációs ciklusa volt. A nyolcvanas években megnövekedett motívumai egyedi kézrajzként éltek tovább dermoid-ciklusában. Számos könyvillusztrációs munkája közül kultikussá váltak a Maldoror-énekéhez, Borges novelláihoz vagy Boris Vian elbeszéléséhei rajzolt képei. Ekkor már mindjobban foglalkoztatta Alfred Jarry abszurd patafizikai világa, amihez kapcsolódóan szürrealista kollázsokat és kísérleti animációs- és videó-filmeket készített. A kiállítás e nagyívű pálya minden szakaszából mutat ízelítőt, azt igazolva, hogy Szemethy Imre stílusteremtő grafikai életműve egyike a magyar neoszürrealizmus kiemelkedő alkotóinak.

Révész Emese

Horváth Rita Presence

Madarász Györgyi — Thu, 15 Jan 2026 09:46:09 +0000

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria, tisztelettel meghívja

Önt és kedves családját

2026. január 22-én, (csütörtökön) 17:00 órára
a Miskolci Galéria – Rákóczi-házába
(Miskolc, Rákóczi u. 2., bejárat a Széchenyi utca felől)

Horváth Rita

a 2025. évi Mazsaroff Miklós-díjazott képzőművész
Presence
című önálló tárlatának megnyitójára

Köszöntőt mond:
Dr. Nikolaeva Marija a Mazsaroff Miklós-díj alapítója
és
Kákóczki András a Miskolci Galéria tagintézmény-vezetője

A kiállítást megnyitja:
Mátrai Erik képzőművész

A kiállítás 2026. március 1-ig, keddtől vasárnapig 9:00 órától 17:00 óráig látogatható.

Ádám János megnyitó fotói

Párhuzamos eltérések. Molnár Ferenc és Rácmolnár Sándor kiállítása

Madarász Györgyi — Tue, 21 Oct 2025 14:51:18 +0000

Ádám János megnyitó fotói

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria tisztelettel meghívja Önt

október 30-án, csütörtökön 17.00 órára a

Miskolci Galéria Rákóczi-házába
(3530 Miskolc, Rákóczi u. 2. bejárat a Széchenyi u. felől )

Molnár Ferenc és Rácmolnár Sándor
Párhuzamos eltérések című kiállításának megnyitójára.

Köszöntőt mond:
Kákóczki András a Miskolc Galéria tagintézmény-vezetője.

A kiállítást megnyitja:
Madácsy István grafikusművész.

A kiállítás 2026. január 4-ig látogatható keddtől szombatig 9.00 -17.00 óráig.

A Párhuzamos eltérések című kiállítás tartalmi koncepciója a két kiállító, mint iker-testvérpár és mint két művész alkotói gondolkodásának azonosságán és különbözőségén alapul. Az alkotói találkozási pontok nyomhagyásának a szándékával rendezzünk meg a kiállítást, ugyanakkor a hely, a szülőváros szelleme, vizuális szocializációja is megjelenik a kiállított munkákon

Kép-Hang-Szó-Forma MMA ösztöndíjasok kiállítása

Madarász Györgyi — Fri, 21 Nov 2025 12:47:07 +0000

Kapcsolódó programok a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Zenepalota Bartók termében

Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria, a Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Regionális Munkacsoportja és a Miskolci Egyetem, Bartók Béla Zeneművészeti Kar közös szervezésében, a KÉP-HANG–SZÓ–FORMA, a Magyar Művészeti Akadémia észak-magyarországi ösztöndíjasai előadás- és koncertsorozat keretében két program lesz egymásután.

2026. január 20. (kedd) 16.00 órától

Dr. Adamovich Ferenc Tamás:
Makovecz Imre mozgásforma-kísérleteinek bemutatása VR térben és az összművészeti gondolkodás tudományos alapja című előadása

Közreműködők:

Euritmia: Tóth Katalin,
Polgár Zsuzsa,
Vidákovich Emese,
Galina Póder,
Mihálcz Dóra,
Majoros Angéla,
Szinger Zsófia

Hegedű: Németh Gábor

Zongora: Varga Máté

18.00 órától

Szerelem – Johannes Brahms és Clara Schumann dalai című koncert

Előadók:
Karácsony Noémi – ének
Stachó László – zongora

Repertoár:

Clara Schumann: Liebst du um Schönheit, Op. 12, No. 4
Brahms: Sonntag, Op. 47, No. 3
Clara Schumann: Ich stand in dunklen Träumen, Op. 13, No. 1
Clara Schumann: Sie liebten sich beide, Op. 13, No. 2
Brahms: Wie Melodien zieht es mir, Op. 105, No. 1
Brahms: Feldeinsamkeit, Op. 86, No. 2
Brahms: Alte Liebe, Op. 72, No 1
Brahms: Mädchenlied, Op. 107, No. 5
Brahms: Auf dem Kirchhofe, Op. 105, No. 4
Brahms: Der Gang zum Liebchen, Op. 48, No. 1
Brahms: Von ewiger Liebe, Op. 43, No. 1
Brahms: Geheimnis, Op. 71, No. 3
Clara Schumann: Liebeszauber, Op. 13, No. 3
Clara Schumann: Die gute Nacht, die ich dir sage

Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és
a Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Regionális
Munkacsoportja tisztelettel meghívja Önt és kedves barátait

2025. december 3-án (szerda) 16:00 órára,
a Miskolci Galéria – Rákóczi-házába
(Miskolc, Rákóczi u. 2., bejárat a Széchenyi utca felől)

KÉP-HANG–SZÓ–FORMA
a Magyar Művészeti Akadémia észak-magyarországi ösztöndíjasai
előadás-sorozat keretében

Dénes Mirjam:

A felkelő nap országa a 19. század végi magyar illusztrált
sajtóban című bemutatójára.

A rendezvény a 19. század végi magyar illusztrált sajtó japán vonatkozású
képeit vizsgálja – azt az időszakot, amikor Kelet-Közép-Európában is
felerősödött az érdeklődés Japán iránt.

A részvétel díjtalan!

Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Magyar Művészeti Akadémia

Miskolci Regionális Munkacsoportja tisztelettel meghívja Önt és kedves barátait

2025. november 27-én (csütörtök) 17:00 órára,

a Miskolci Galéria – Rákóczi-házába (Miskolc, Rákóczi u. 2., bejárat a Széchenyi utca felől)

Kép-Hang–Szó–Forma

a Magyar Művészeti Akadémia észak-magyarországi

ösztöndíjasai tárlatának megnyitójára

Köszöntőt mond:

Tóth-Szántai József Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere
Dr. Csáji László Koppány a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója

A kiállítást megnyitja:

Sulyok Miklós művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Kiállító művészek: Adamovich Ferenc Tamás, Alexa Zsolt, Bartus Ferenc, Belicza László Gábor, Bódi Barbara, Földi Viktória, Horváth Kinga, Juhász Ádám, Juhász János, Kárpáti Judit, Kiss Gabriella, Kiss Tünde, Kőszegi Tamás, Mayer Éva, Mayer Hella, Menyhért-Mezei Flóra, Molnár Katalin, Sajó Borbála, Soltész Melinda, Töttös Kata

A kiállítás 2026. január 11-ig, keddtől vasárnapig 9:00 órától 17:00 óráig látogatható.

A Magyar Művészeti Akadémia észak magyarországi regionális ösztöndíjasai bemutatkozó rendezvényének támogatása
szakmai program megvalósítását 2025. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Ádám János fotói a megnyitóról

A tárlat megnyitója után 18:00 órától

Flach Antal zeneszerzői estjére várjuk vendégeinket

Közreműködik: Vajda Éva (ének), Mencsik Luca és Bacskai Anna (tánc), Csutak Tilda (fuvola), Viszlai Dániel és a szerző (zongora)

A szerzői est műsora: Szent ének száll az alkonyatban / Fuvolavarázs / Lidérc / Az a nagy szerelem / Zuboly álma / Ukrajnai Pietàk / Álmokból szőtt tánc / Jövel, jövel