TPG | Miskolci Galéria

SECCO FALKA III.

Madarász Györgyi — Tue, 03 Sep 2019 11:32:43 +0000

SECCO FALKA III.

2019. SZEPTEMBER 12. – NOVEMBER 30.

2019. SZEPTEMBER 12. – NOVEMBER 30.
SECCO FALKA III.
FALFESTÉSZETI TALÁLKOZÓ

HERMAN OTTÓ MÚZEUM – MISKOLCI GALÉRIA
SZÍNÉSZMÚZEUM – THÁLIA-HÁZ

TEÁTRUM PINCEHELY GALÉRIA
(Miskolc, Déryné u. 3.)

Kiállító művészek:
Dombovári Ágnes, Durucskó Zsolt, Gregovszki Gábor,
Gyöngyösi Gábor, Miklós Gábor, Országh Gábor, Radics Márta

Köszöntőt mond:
Kónya Ábel
a Miskolci Galéria intézményvezetője,
Mikita Gábor
a Színészmúzeum — Thália-ház vezetője,
Urbán Tibor
a kiállítás kurátora

A kiállítás 2019. november 30-ig látogatható, vasárnap és hétfő kivételével, naponta 9-17 óráig

Gregovszki Gábor kiállítása

Madarász Györgyi — Sun, 07 Jul 2019 08:05:36 +0000

Grafikáim általában vegyes technikával készülnek. Akvarell, tus és tűfilc használatával készítem a kompozíciókat, ugyanakkor szeretek kísérletezni új anyagokkal is.

Organikus formákból kiinduló absztrakció, a science fiction világával keveredve, de nem ritkán az archaikus szimbólumok is megjelennek a grafikáimon. Aprólékos részletgazdagság, játékosság és a különböző grafikai elemekből felépített textúrák jellemzik a munkáimat. A kibillentett kompozíciók és a gyerekrajz szerű megoldások mellett a szimmetria is sokszor foglalkoztat.

Általában az alkotás folyamata nálam, egy adott formából kiinduló intuitív és spontán folyamat. A befogadóktól pedig egy hasonlóan szabad asszociatív reakciót várok. Legtöbb esetben pontosan ezért nem adok címet a munkáimnak. A szemlélőre bízom a gondolkodást, hogy eldöntse, egyáltalán tetszik e neki, amit lát, és hogy fejben hogyan rakja össze a látottakat.

Az egyedi grafikák mellett, fényfestéssel és épületvetítéssel is foglalkozom. Jó néhány kultikus épületet sikerült már megvetítenem, nem csak Miskolcon és környékén, de az ország több településén is. Nálam, a street-art ezen válfajában is megjelenik az természetközeli és szürreális formavilág, ami a grafikáimat is jellemzi. A murális, utcai művészetek mindig is érdekeltek és Miskolcon a Jókai úti aluljáró homlokzatán is található egy általam tervezett köztéri falfestmény.

Az utóbbi években egyre többet foglalkoztat a zene, a kép, és a fény kapcsolata. Színpadi háttérvetítéseket, diaporáma technikát alkalmazva próbálok olyan atmoszférát teremteni a koncerten, ami még színesebbé teszi egy-egy zenekar produkcióját. A fényfestés formai sokszínűsége, a színhangulatok, a zenei ritmus lekövetése, a képek kollázs szerű váltásával és egymásba úsztatásával utánozhatatlan élményt adhat. A jazz, a blues és a világzene is kiválóan alkalmas az ilyen fúziókra, így több zenekarral is sikerült már hatékonyan együtt dolgoznom.

Tervezőgrafikusként dolgozom, Szentistvánon élek családommal.

Gregovszki Gábor

Flaskó – Urbán: Képremények

Madarász Györgyi — Thu, 20 Jun 2019 07:57:53 +0000

HOM – Miskolci Galéria, Színészmúzeum

TPG. 2019. június 22-től
FLASKÓ ATTILA és URBÁN TIBOR

KÉPREMÉNYEK
című videó installációja

HALMAINÉ FEHÉR MARGIT: CSÖND, BÉKE, FÉNY

Madarász Györgyi — Wed, 09 Jan 2019 16:41:22 +0000

HALMAINÉ FEHÉR MARGIT: CSÖND, BÉKE, FÉNY

2019. január 17. — 2018. március 31.

HALMAINÉ FEHÉR MARGIT kiállítása

(műemlék épületek fotói)

Megnyitó: 2019. január 17.

Kurátor: Urbán Tibor

„Csengersimával kezdődött az egész. Megláttam kis templomáról egy képet, és tudtam, hogy azonnal el fogok utazni ide. Belépve valami egészen különös érzésem támadt: ennek a templomnak erős kisugárzása van. Mintha a falai megőrizték volna az évszázadok hívőinek jelenlétét; viharos történetének mára eltüntetett nyomait, az átalakításai során egymásra rétegződő arculatváltásait.
Azóta többször visszatértem Simába, közben kitartóan járom a középkor templomait, főként Északkelet-Magyarországon. Legmegrendítőbb élmény számomra az, hogy bár ezeknek a templomoknak három alaptípusa van (rotundák; rotundákhoz illesztett egy, néha háromhajós; vagy egyenes záródású téglalap alaprajzú templomok), mindegyiknek egészen karakteres, egyéni az arculata, ha tetszik: a lelkülete.
Munkáim során ezeket a benyomásaimat, az apróbb, vagy jelentősebb helyi képi üzeneteket kerestem, ennek alapján készült ez a válogatás. „

Halmainé Fehér Margit

Helyszín: Teátrum Pincehely Galéria (Miskolc, Déryné u. 3.)

Gyöngyösi Gábor kiállítás

Madarász Györgyi — Thu, 25 Oct 2018 12:29:03 +0000

Gyöngyösi Gábor kiállítás

2018. november 8. — 2018. december 31.

GYÖNGYÖSI GÁBOR képzőművész kiállítása

Megnyitó: 2018. november 8. 17 óra

A kiállítást megnyitja: Borgó Munkácsy-díjas képzőművész
Közreműködik: Vihula Mihajlo gitárművész

Kurátor: Urbán Tibor képzőművész

Helyszín: Teátrum Pincehely Galéria (Miskolc, Déryné u. 3.)

A kiállítás 2018. december 31-ig látogatható, vasárnap és hétfő kivételével, naponta 9-17 óráig.

Életrajz

Gyöngyösi Gábor

Születtem: 1981. december 8-án.

Iskoláim:
Eötvös József Művészeti Szakközépiskola (kerámia),
Gábor Áron Iparművészeti Szakközépiskola (elektronikus grafika),
Eszterházy Károly Főiskola (rajz – vizuális kommunikáció).

Főbb munkahelyek:
Matura Gimnázium (médiatanár),
Miskolc Televízió (vágó, video-grafikus),
BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda (vágó), jelenleg egyéni vállalkozó vagyok.

További száraz adatokkal nem fárasztanám a nagyérdeműt, legyen elég annyi, hogy a képzőművészet a szívem csücske, ez jelenti számomra a kikapcsolódást, meditációt. Egy fehér vásznon bármit megtehet az ember, ez maga a szabadság. Köszönöm a támogatást családtagjaimnak, barátaimnak, kollégáimnak, és mindazoknak, akik figyelemmel kísérik munkásságomat.

Dombovári Ágnes kiállítása

Madarász Györgyi — Thu, 19 Apr 2018 08:44:24 +0000

.

Dombovári Ágnes grafikus kiállítása

Megnyitó: 2018. május 3., 17:00

A kiállítást a művész maga nyitja meg.

Helyszín: Teátrum Pincehely Galéria, Thália-ház (3525 Miskolc, Déryné u. 3.)

Nyitvatartás: kedd – szombat 9 órától 17 óráig

Az alkotóról

Dombovári Ágnes

TANULMÁNYOK:
2010-2016 – Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
grafikusművész és képzőművész-tanár szak
2014 – Akademia Sztuk Pięknych w Warszawie, Varsó, Lengyelország
grafikusművész szak
2006-2010 – Avasi Gimnázium, Miskolc

ÖSZTÖNDÍJAK:
2014 – Erasmus-ösztöndíj
2013 – Campus Hungary csoportos ösztöndíj

MŰVÉSZETI DÍJAK:
2017 – Mediadesign-díj shortlist (Médiatermékek dizájnja – Prospektusok, szórólapok, poszterek kategóriában)
2016 – Miskolci Téli Tárlat – Múzsák Kertje Alapítvány Fiatal tehetségek díja

VÁLOGATOTT CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK:
2017
Miskolci Grafikai Triennále, Miskolci Galéria, Miskolc
Maestro Solti karmesterverseny, köztéri óriásplakát kiállítás, Budapest, Pécs, Miskolc
Vidéki Szelep – Firkálmányok, Teátrum Pincehely Galéria, Miskolc
Nagy mesterek – fiatal tehetségek, plakátkiállítás, Gönczi Galéria, Zalaegerszeg
Neuformatieren/Újraformázva, plakátkiállítás, Magyar Kultúrintézet Stuttgart, Stuttgart

2016
BUDAPEST LIKE, plakát kiállítás, Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest
M14, csoportos kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc
Art and Sciences Exhibit, plakátkiállítás, Hotel ILF Budějovická, Prága
Budapest100, köztéri plakátkiállítás, Nagykörút, Budapest
Téli Tárlat, Miskolci Galéria, Miskolc, Miskolci Galéria

2015
Best of Diploma, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
ARTplacc, Kortárs Művészeti és Design Fesztivál, Tihany

2014
Wiosna, wiosna – to mi graj…., Klub Kultury Saska Kępa, Varsó

2013
Az Év Bankkártyája kiállítás, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Lotz Károly Galéria, Budapest
Budapest Art Expo Friss VI., Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Biennáléja, MűvészetMalom, Szentendre
Csomagoljam? iparművészeti kiállítás, Kiscelli Múzeum, Budapest
Urbánus Folklór, Pozsonyi Magyar Intézet, Pozsony
Én, te, mi… Európa, nemzetközi plakátkiállítás, Lengyel Intézet, Budapest
On+line, fiatal grafikusművészek kiállítása, Kortárs Galéria, Tatabánya

2012
Vonzástaszítás, Magyar Építőművészek Székháza

Dombovári Ágnes, grafikus

Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Varsói Képzőművészeti Akadémián folytatta, tervezőgrafika szakirányon.
Az autonóm és az alkalmazott grafika valamennyi területén alkot.
A Magyar Plakát Társaság tagja.
A jóra törekszik.

A Grafika Hónapja keretében, a miskolci Teátrum Pincehely Galériában megrendezésre kerülő kiállítása az utóbbi évek plakátjaiból nyújt válogatást.

Murvai Ervin fotóművész kiállítása (2018)

Madarász Györgyi — Fri, 02 Feb 2018 13:52:03 +0000

Murvai Ervin fotóművész kiállítása

2018. február 15 —

Megnyitó: 2018. február 15., 17:00

A kiállítást megnyitja: Éliás István művészetpedagógus

Kurátor: Urbán Tibor

Helyszín: Teátrum Pincehely Galéria (Színészmúzeum, Déryné u. 3.)

Nyitvatartás: április 15-ig, keddtől vasárnapig 9 -17 óráig

Murvai Ervin miskolci fotóművész a mobilart típusába sorolható fotóival az épített- és természeti környezetünk hangulatait mutatja be kiállításán. Az okostelefon alkalmazása művészi képkészítésre új lehetőségként a csúcstechnológia elterjedésével vált lehetővé, mára szinte mindenki számára. Murvai a fotográfia összes technikai válfaját már gyermekkora óta jól ismeri és alkalmazza is művészetében. Új tárlatán most mégis ezt a hétköznapinak számító fotózási lehetőséget vállalja fel őszintén, minden esetlegességével, automatizmusával, előnyeivel és hátrányaival együtt. Ezáltal mutat számunkra példát arra, hogyan lehet egyéni látásmódot kialakítani, különleges hangulatokat megjeleníteni, hogyan érzékenyíthetjük látásunkat, figyelmünket általa és mennyire szabadon gondolkozhatunk, alkothatunk és ízlésesen effektezhetünk akár mi is, ezzel a zsebünkben hordozott eszköznek a segítségével.

Miskolc első mobilart kiállításának Urbán Tibor TPG – Teátrum Pincehely Galériája ad teret.

Zombori József grafikusművész kiállítása (2017)

Madarász Györgyi — Thu, 16 Nov 2017 13:54:04 +0000

Címmel, vagy cím nélkül…

Zombori József több évtizede van jelen Miskolc képzőművészeti életében, állandó résztvevője a Grafikai Triennáléknak, a Téli Tárlatoknak és más országos szervezésű kiállításoknak. Szakmai felkészültségét finommá érlelt sokszorosított lapjain és groteszk érintettségű festményein keresztül is ismerhetjük. Témaválasztásában gyakran visszafordul a Girincsen eltöltött időkhöz, a szülői ház és környezete nyújtotta biztonságos gyermekévekhez. Gondolataiban újra és újra megjeleníti a táj és az ember sokszor ironikus kapcsolatát. Tábláin, más jelek mellett, itt-ott piros pöttyös labdákat is elhelyez, melyekkel megmutatja az önfeledt fiatalos évek állandó szereplőjének emblematikus fontosságát. Ebben a rendszerben mozognak emberei, állatai és beazonosítatlan formájú figurái is, melyek az eltűnődő idő gyermekeiként jönnek a világra.
Zombori József kivételes helyzetekben, szavakkal és rövid mondatokkal is alátámasztja képei tartalmát, ilyenkor a személyességét hirdeti, csak az általa megélt pillanat emlékét mutatja meg. Figurális és absztrakt megoldásaiban kiemeli a hétköznapok mulatságos történeteit is, gyakran mosolyogtat és elgondolkodtat. A munkákra önfeledt játékként tekint, bátran torzít, arányos térlátással mozgatja az elemeket. Felületein feltűnnek lendületes vonalak, erőteljesebb foltok, mindegy hogy szénnel, tussal vagy színes festékkel dolgozik, a cél: kompozíció egyedi felépítése. Pirosak, sárgák, barnák és a sok grafitos szürke, együtt és külön-külön, alázattal egyesülnek egy kortárs művészeti produktummá.
A rajzokat, vagy festményeket, sokszor cím nélkül keretezi be, utalva a megfogalmazhatatlan, de tartalmas emberi emlékek feldolgozására. Gipsz-berakásos régi kép- és tükörkereteket is használ, a múltat, a tárgyi megjelenítés segítségével hozza vissza a jelenbe. Papír, karton és farost, Zombori József gyakran használt alap eszközei, melyeken a girincsi és a miskolci hétköznapok szereplőit, figyelmes rendezőként mozgatja. Alkotásain keresztül – címmel, vagy cím nélkül – viszi Őket a végtelenbe, ahol közös életük a képzőművészet színpadán születhet ismét újjá.

Urbán Tibor

Vidéki szelep II. – Rajzolmányok (2017)

Madarász Györgyi — Thu, 05 Oct 2017 12:39:04 +0000

Vidéki szelep II. – Rajzolmányok (2017)

“videkiszelepujsagweb.pdf” letöltése

videkiszelepujsagweb.pdf – Letöltve 408 alkalommal – 928,86 KB

Láng Eszter megnyitó szövege

A Vidéki Szelep második kiadásán vagyunk, azaz a sorozatnak szánt tárlatok második epizódjának megnyitóján. Örvendetes esemény ez már önmagában is, hiszen két évet vártunk rá, de most itt van.

Urbán Tibor, ha kigondol valamit, s gondolásokból, ötletekből van neki elég, akkor az többnyire meg is valósul, ha pedig nem, az nem rajta szokott múlni. Ennyit az első bevezetésként, most meg következzen a második. Tibkó szereti a szavakat. Szereti a nyelvet, az anyanyelvünket. És szíve facsarodik, ha egy-egy szép, régi, hagyományokkal telített szavunk kikopik a használatból, vagy még inkább, vulgáris vagy pejoratív értelmet nyer. És kiállításokkal küzd ez ellen, mert hát egy képzőművész és kurátor mivel is küzdhetne másképp. Kiállítással kívánja visszaadni a szónak az eredeti, szép jelentését. Ez jut eszembe a kiállítás címéről, mint ahogyan hasonlóan egy korábbi kiállítás a köcsög eredeti jelentésére épített. Talán sokan emlékeznek rá, a művek mellé kis írások is kerültek.

A rajzolmány szó a Magyar Nyelvőr 1902-es egyik száma szerint Barótinak van tulajdonítva 1792-ből, de a cikk írója szerint már 1780 körül megtaláljuk Benyáknál is. A rajzolmány szó a nyelvújítás idejéből származik. „A magyar művelődés történetében általában azt a néhány évtizedre (1790–1820) kikiterjedő mozgalmat értik magyar nyelvújítás alatt, amelyben a magyar nyelvről vallott nézetek ütközése helyettesítette a nem engedélyezett politikai küzdelmeket. Azonban a tényleges nyelvújító mozgalom valójában mintegy száz esztendeig, Bessenyei György fellépésétől (az 1770-es évektől) egészen a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) tartott.” (Wikipédia)
A Filozófiai Műszótár (1834) a De l i n e a t i o latin szót fordítja rajzolatnak, rajzolmánynak.
„ekkor férje megkérte, hogy egyik kedvenc kis faliképecskéjét, amely valami falusi idillt ábrázolt, ne vigye magával, hagyja ott számára emlékül. A menyecske a képet hánya-veti módon odadobta férjének, s a kis rajzolmány a földre esett és összetörött”. – olvasható egy bírósági ügyiratban 1932-ből. Ekkor még nem érezni pejoratív ízét a szónak, véleményem szerint.
Hogy a szó mikor kapott pejoratív jelentést, azt nem volt időm kinyomozni, mindenesetre akár ez, akár az iromány szavunk évtizedek óta lekicsinylő kicsengésű. Ilyen jelzős szerkezetekben találkozhatunk vele: gyermeteg rajzolmány, csicsás rajzolmány, valami kis rajzolmány, mindegyik lenéző jelentéssel.
Urbán Tibor a rajzolmány témát a következőképpen vetette fel: „A legtöbb esetben, minden művész a keze ügyébe került papírra rajzol, firkál valamit… gondolatokat rögzít, vázlatokat készít. A rajzolás, firkálás célja nem a végső megoldás megfogalmazása, hanem a pillanatnyi ötlet vagy gondolat rögzítése. Azt is szokták mondani, hogy az alkotó (ilyenkor) „rajzolmányokat” készít, melyeket sok esetben szövegekkel, különböző technikai megoldásokkal is kiegészít. Ezeket a legtöbbször megőrzi, és alkalomadtán, erre a
dokumentumra emlékezve, folytatja tovább nagyobb szabású munkáit is.” Ebben az értelemben születtek tehát az itt látható művek.
Rajzolmányok? Igen, „rajzok”, esetleg vázlatok értelemben. Bármilyen könnyeden is van némelyik feldobva a papírra, ott van mögötte a gondolat és a mesterségbeli tudás, az alkotó viszonya a világhoz, a mindennapjainkhoz, a szorongásainkhoz, netán az örömhöz vagy a vágyott boldogsághoz. Vannak minuciózusan megrajzolt munkák, figurák, városképek, épületek, portrék. Vannak apró, ám szövevényes világok, némelyik írással kombinálva. El lehet gondolkodni, hogy napló-e ez, ahol a szerző megunván az írást, rajzolásba fogott, vagy a rajzot kívánta egyértelműbbé tenni a befogadó számára. Van, ki a fejlődést állítja középpontba, van, ki verssel indítja útnak kicsiny alakjait, hogy így segítse őket magasabbra. Van, ki az ellentéteket hangsúlyozza, van, ki természeti képbe rejti figuráit. Van, kinek képében el lehet rejtezni, ha sikerül behatolnunk, s van, ki különleges állatfigurákba rejti az embert.
Van, ki egyenesekből építkezik. Van, kiben bugyborog a magyar nyelv, van, kinek portrévázlatain hatvan év köszön vissza. Van, kinek képén három arcból áll össze egy, ő még sincs már közöttünk.
Van, ki játékosságával bűvöl el, van, ki komolyságra int. Van, ki az időre figyelmeztet, van, kinek műve a belső fegyelmet adja vissza. Van, ki néhány pacából is képes önálló világot alkotni, van, ki sziklák szorítását idézi. Válogathatunk tehát tetszésünk szerint a falakon látható alkotásokból.
Tessék szeretni őket!

Láng Eszter, Miskolc, 2017. október 5.

Fügedi Márta Népművészeti Egyesület (2017)

Madarász Györgyi — Thu, 01 Jun 2017 12:45:32 +0000

Fügedi Márta Népművészeti Egyesület kiállítása

A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület kiállítása

A kiállítást megnyitotta: Gergye Zoltán az egyesület elnöke

Kurátor: Urbán Tibor

Kiállítók: Nics László kovács, népi iparművész, Gergye Zoltán fazekas, Mészáros György kosárfonó, Gál János faműves, Mazur József fafaragó, népi iparművész, Dobos Barbara fazekas, Stiegelmalyer Sándor fafaragó, népi iparművész, Horváth Kálmán fazekas, népi iparművész, Kostyó Istvánné hímző, népi iparművész, Sztankóné Németh Anna hímző, népi iparművész, Ferenczi-Kovács Éva gyöngyfűző, népi iparművész, Nyíri Barnabásné gyöngyfűző, Fekete János fafaragó, Kiss Gabriella gyöngyfűző, a Népművészet Ifjú Mestere, népi iparművész, Demeter Olivérné Fridel Csilla szövő, Fügedi Márta Népművészeti Egyesület Hímző Köre, Farkas Béla fafaragó, hagyományörző, népi iparművész, Merényi József fafaragó, népi iparművész, Lévai József fafaragó-faműves, Bujtorné Fábián Mónika textiljáték készítő, Hubai Gyöngyi hímző, a Népművészet Ifjú Mestere, népi iparművész, Schmelczer Béláné hímző, Horváth Annamária fazekas-játékkészítő, Keresztiné Főzy Éva textiljáték készítő, István Anikó ötvös, Kókáné Pásztor Éva szűcs, népi iparművész, Garamhegyi Andrásné hímző, Garai Lászlóné mézeskalácsos, Pipicz Annamária mézeskalácsos

meghívó

Nyitvatartás: 2017. június 1-től, augusztus 27-ig. Hétfő és vasárnap kivételével 9-17 óráig.

Helyszín: Teátrum Pincehely Galéria (Miskolc, Déryné u. 3., a Színészmúzeum épületében)