A Miskolci Galéria tisztelettel meghívja Önt
2024. február 14-én, szerdán 17:00 órára a Miskolci Galéria Rákóczi-házába
(3530 Miskolc, Rákóczi u 2., bejárat a Széchenyi utca felől) az
ENYÉM-TIÉD-MIÉNK sorozat Családban marad
című tematikus válogatásának rendhagyó megnyitójára, melyen
Oltai Kata művészettörténész tart vetített előadást
One size fits all? – művészettörténeti kánon és azon túl címmel.
Az esemény a MissionArt Galéria, a Miskolci Kulturális Központ és a Miskolci Galéria által közösen indított Művészettörténet testközelből című előadássorozat része.
„Gombrich híres művészettörténet könyvében, A művészet történetében, amely egy alapműnek számít, egyetlen nő neve sem szerepel. A hagyományos művészettörténet megközelítése szűkre szabta témáját, megközelítésmódját és az alkotó és befogadó szerepét. Az előadásban azt vezetem végig mi volt az a modernista hagyomány amihez képest a hatvanas években elkezdtek máshogy beszélni, hogyan tágították ki a mezőket, a felelősséget. Hogyan változott a beszélő, a néző, a bevonás. Mit jelent az „új intézményiség” ami teljesen más feladatokat rótt az elitkultúra intézményrendszerére és szereplőire. Ebben a felvetésben a női szempont, alárendelt hangok, kulturális örökség, non whitness (nem fehér tapasztalat) és egyéb kategóriák hangsúlyosan szerepelnek.” Oltai Kata
A kiállítás megtekinthető: 2024. szeptember 22-ig, hétfő kivételével 9-17 óráig.
Baranczó Benedek fotói a megnyitó eseményéről
Kiállító művészek:
Á. Tóth József, Bócsi Krisztián, Bukta Imre, Darab Zsuzsa, Ferenczy Zsolt, Födő Gábor, Gyenis Tibor, Jószay Zsolt, Kalmár István, Martus Éva, Molnár Éva Ágnes, Nagy Gábor György, Opris Cristian, Opris Irina Amélia, Popa Claudin Ziorel, Rácmolnár Sándor, Szabó Benke Róbert, Telek Balázs, Urbán Tibor, Varsányi Emília
képadatok
Á. Tóth József
Peremvidék sorozat I-III.
fekete-fehér ezüst alapú fotó, papír
1990-1998
57 x 42, 56,6 x 30,5, 59 x 42 cm
Ltsz: HOM-MG 2006.021.1-5
képadatok
Bócsi Krisztián
Határvidék sorozat I-III.
digitális fotó, papír
2004
29 x 437 cm
Ltsz: HOM-MG 2006.020.1-5
képadatok
Bukta Imre
Tökölők
ezüstzselatin nyomat dibond lemezre kasírozva
2005
66,5 x 100 cm
Ltsz: HOM-MG 2009.046
képadatok
Darab Zsuzsa
Megtartó erő – Testvérek 1-7.
injekt print, dibond lemezre kasírozva
nyomatméret: 390 x 595 mm
papírméret: 415 x 615 mm
2014-2017
Ltsz: HOM-MG 2023.17.1-7.
leírás
„A barátait megválaszthatja az embert, a családját nem. A család mégis életünk egyik legfontosabb emberi kapcsolata. Ez az, ami a kezdetektől meghatározza személyiségünket, és annak fejlődését. A szülőkön kívül a testvérek szerepe is igen jelentős identitásunk kialakulásában.
Projektem során a testvéri viszonyokat, kapcsolatokat térképezem fel. A tipikus esetektől elkezdve, a szokatlan viszonyokon keresztül minél szélesebb rálátást próbálok nyerni ezeknek a kapcsolatoknak a vizsgálatával. Az érdekel, hogy az ilyen belső hatalmi harcokban kinek, milyen szerep jut, hogyan hatnak egymásra. Hogy ezekben a közös történetekben mégis meglássuk az egyéneket is. Stephen Bank és Michael Kahn „Testvéri kötelék” című könyvében 8 féle testvéri kapcsolatot különböztet meg. Ezeket a jellegzetességeket vizsgálom portré alanyaimnál.”
képadatok
Ferenczy Zsolt
Idegen a háznál III.
elektrografika, papír
700 x 1000 mm
2006
Ltsz: HOM-MG 2006.027
képadatok
Födő Gábor
Anyám már megint ismerkedik
linóleummetszet, csiszolópapír
2004
1000 x 600 mm
Ltsz: HOM-MG 2006.006
Apám is ismerkedik?
linóleummetszet, csiszolópapír
2004
1000 x 600 mm
Ltsz: HOM-MG 2006.007
képadatok
Gyenis Tibor
Bodymade 4. Sebastien, tervezőgrafikus. Nem tudja elviselni, hogy az ikertestvére hasonlít rá
print, 3/2, fatáblára kasírozva
2002
70 x 99 cm
Ltsz: HOM-MG 2009.121
képadatok
Jószay Zsolt
Ketten
bronz, viaszveszejtés
2003
23 cm
Ltsz: HOM-MG 2003.074
képadatok
Kalmár István
Lélekpár
színes litográfia, papír
1995
nyomatméret: 750 x 530 mm
papírméret: 1000 x 700 mm
Ltsz: HOM-MG 1996.038
képadatok
Martus Éva
„…már a köntösömben vagyok…” I-III.
linóleummetszet, papír
2003
200x290mm
Ltsz: HOM-MG 2006.005
képadatok
Molnár Éva Ágnes
A család albuma / Egység 01-06. 1/5,
2015-2016
inkjet print, dibond
50×75 cm
Ltsz: HOM-MG 2020. 01 – 06.
leírás
„A család albuma sorozat témája a családi kötelékek, a legbelső bizalmi egység, az egymásrautaltság meglétének jelentősége, a kötelékből adódó öröm.
A család közössége a privát szféra bázisa, társadalmunk alapegysége, számos megközelítési lehetőséget nyújt. Munkám álló- és mozgóképekből áll össze egy egységgé, témáját a családi helyzetek és viszonyok alkotják.
A szikár képi megfogalmazásnak köszönhetően a családok önmagukban, időből és térből kiszakítva, a környezeti narratívát kiiktatva, társadalmi referenciapont nélkül állnak előttünk. A fényképezés és videófelvétel önmagában egy kiemelési gesztus, az idő egy bizonyos szakaszának exponálása. A maradandó, emlékezetes pillanatok, legyenek akár pozitív, akár negatív természetűek, gyakran maradnak meg bennünk részletekbe menő, lassított emlékképekként. A képekre jellemző eszköztelenség, s a lassítás gesztusa a mozgóképek esetében lehetőséget ad a részletek, a viszonyok és reakciók alapos megfigyelésére, amire az életben nem igazán van lehetőségünk.
A képek két csoportot alkotnak: az „Egység” fejezet képei nem rögzítenek beazonosítható családi eseményt, a helyzetek többsége szigorúan rendezett, amelyeket én alakítottam ki a modellek figyelembevételével. Ez a képsor a családi viszonyokat mutatja be, a családot, mint egyenrangú egyének közösségét.
A munkák médiumválasztását indokolja, hogy a családi archívumba a poszt-fotográfia korában belekerülnek már mozgóképek is, ugyanakkor a videómunkák nem vegytiszta mozgóképek: átmenetet képeznek álló- és mozgókép között. A két tematikát összeköti, hogy mindkettő a belső viszonyokra, a család egységére koncentrál, a két képcsoport együttesen a családot, mint ideát értelmezi, annak eseményeit dokumentálja, és tárja elénk album formájában.”
képadatok
Nagy Gábor György
Várva I-II.
elektrografika dibondlemezre kasírozva
2004
1200x800mm
Ltsz: HOM-MG 2005.001.1-3
képadatok
Opris Cristian
Családfa töredékek
litográfia, papír
1997
nyomatméret: 290 x 380 mm
papírméret: 340 x 440 mm
Ltsz: HOM-MG 1997.027
képadatok
Opris Cristian
Együttérzési próbálkozás
litográfia, papír
1997
nyomatméret: 295 x 350 mm
papírméret: 340 x 440 mm
Ltsz: HOM-MG 1997.026
képadatok
Opris Irina Amélia
A big family
litográfia, papír
2016
nyomatméret: 595 x 500 mm
papírméret: 1000 x 700 mm
Ltsz: HOM-MG 2017.12
képadatok
Popa Claudin Ziorel
Memories
litográfia, papír
1996
nyomatméret: 570 x 210 mm
papírméret: 700 x 500 mm
Ltsz: HOM-MG 1996.143
képadatok
Rácmolnár Sándor
Nárcisztikusok
szitanyomat, papír
1993
nyomatméret: 430 x 540 mm
papírméret: 500 x 700 mm
Ltsz: HOM-MG 1996.020
képadatok
Szabó Benke Róbert
Hajadonok I-IV
lambda print
2004-2005
nyomatméret: 250 x 370 mm
papírméret: 300 x 400 mm
Ltsz: HOM-MG 2009.131
leírás
http://tranzitblog.hu/harmincnyolc_hajadon_het_ev_utan_szabo_benke_robert_hajadonok_katalogus/
Oltai Kata, 2012-09-18
Harmincnyolc hajadon, hét év után.
Szabó Benke Róbert: Hajadonok
“Állíthatnám azt, hogy minden a budapesti Gólya használtruha áruház kirakata előtt kezdődött, amikor megpillantottam azt a bizonyos menyasszonyi ruhát. A bejárat mellett keskeny kirakatban várakozott. Egyedül, de határozottan, már használtan, de reményekkel teli, igen karakteres mivoltában, ám egyediségének teljes tudatában.”
Szabó Benke Róbert kritikát fogalmaz meg a házasság intézményével és annak megítélésével kapcsolatban, illetve a “régies” címadás gesztusával, egyértelműen leteszi a voksát a konzervatív megítélés ellenében. Az ismerősei közül kért fel olyan, 25 évesnél idősebb nőket, akik még hajadonok. A hagyományos társadalmi elvárás szerint azonban már régen meg kellett volna találniuk az igazit, Szabó Benke modelljei (akik között ismert és ismeretlen szereplők is vannak), szám szerint harmincnyolcan, a Hajadonok saját környezetükben viselik ugyanazt a fehér (egyen)ruhát, tüntetőleg képviselik, hogy semmi különös jelentősége nincs, „csupán játékból öltötték magukra“ az egyébként rendkívül színpadias, széles vállbetétekkel ellátott, páncélszerű darabot. A nyugati kultúrában a fehér esküvő (white wedding) domináns kulturális toposz. Az esküvő nagysága, a meghívottak köre és száma, a helyszínválasztás és kellékek, jellemzően társadalmi státuszjelölőként működnek. Ebben a sorban első helyen áll a „fehér ruha“, azaz a menyasszonyi ruha. A viktoriánus korban kialakított koncepció szerint a fehér szín a női tisztaság, éteri jelenség és szűziesség kifejezője. Ennek összekapcsolása a menyasszony ruhájának színével egyértelműsíti a társadalom uralkodó szemléletét és elvárásait az egyedülálló vagy hajadon lányból asszonnyá előlépő nő felé (és a folyamat minden esetben progresszióként értékelt). A férjhez menetel szertartásossága, a hozzá kapcsolt elemek és kellékek kimondottan jól példázzák a rivière-i értelemben használt maszkviselést, azaz a nőiség jól látható kellékeinek hangsúlyozását. Joan Rivière, ma már klasszikus, 1929-es esszéjében a nőiséget mint egyfajta maszkviselést írja le, olyan kulturális konstrukcióként, mely felölthető (és levethető), így egyik megkülönböztető jele a (nemi) mobilitás. Míg a férfi be van zárva nemi identitásába, a nő – anélkül, hogy a közmegegyezés szerint nevetségessé válna – legalább eljátszhatja, hogy ő más.
“Állíthatnám azt, hogy minden azon a bizonyos előadáson kezdődött, amikor elhangzott a “tény”, miszerint ma már nem húsz, hanem huszonöt év felett számítanak vénlánynak a nem elkelt ‘lyányok’.”
A házasság mint kulturális intézmény jól körülírt és az évszázadok alatt kevéssé módosult szerepkört ruház a nőre, kijelöli helyét a magántérben, így a „karrieristának“ bélyegzett életvezetési modellel szemben, a konyhában látja szívesen és leosztja számára a háztartási tevékenységek sorát; a „jó feleség“ nemcsak kitűnő háziasszony, hanem példás anya is, a női életforma tradicionális elemei, a gyerekszülés és –nevelés elvárt kötelezettsége, erénye továbbá, hogy csendes, szelíd, beosztó, passzív és bizony aszexuális, illetve a férje számára fenntartott szexualitással bíró. A nő, aki nem megy férjhez, nem kell senkinek, vénkisasszony marad, s ennek negatív konnotációi szöges ellentétben állnak az agglegény férfi szabados életével. Az életben tartott, kulturálisan konstruált és erősen polarizált női szerepfelosztás szerint a csábos, szabad erkölcsű, a férfiakra akár fenyegetést is jelentő, szexuális jelenség, a femme fatale ellentéteként értelmeződik a „háziasított“ nő.
képadatok
Telek Balázs (1974 – 2015)
Kétutas sorozat – (Apa és fia) Zoltán és Zoltán 2 (kiterített verzió)
fotópapír, archív pigment print
2009
100×100 cm
Ltsz: HOM-MG 2016.35
Kétutas sorozat – Laci és Kristóf (hajtogatott verzió )
fotópapír, archív pigment print
2009
100×100 cm
Ltsz: HOM-MG 2016.36
Kétutas sorozat – Laci és Laci (hajtogatott verzió )
fotópapír, archív pigment print
2009
100×100 cm
Ltsz: HOM-MG 2016.37
leírás
Telek Balázs kétutas, hajtogatott képei 2009-2010-ben keletkezetek, melyek egy nagyon konzekvens gondolati irányt követő alkotói út fontos állomásai.
Telek Balázs a legelső alkotásaitól kezdve kereste azt, hogy a nézőt hogyan tudná bevonni a képbe, hogyan tudná aktívvá tenni a befogadó attitűdöt. Ennek szellemében készültek el az anamorf képek, a különböző kameraállásból felvett camera obscura képek is. Ezek mind azt követelték meg a nézőtől, hogy folyamatosan változtassa a helyét az alkotások előtt, mert csak így fedezhette fel a részleteket is. Miközben pedig magát a műalkotást kellet figyelni, hogy a mozgása közben hogyan is változik kép, egyre jobban belevonódott a kép logikájába, aurájába.
Ennek az alkotói folyamatnak volt az eredménye a Kétutas sorozat is. A két-két felvételből álló képeket itt úgy alkotta meg, hogy azok egy harmonikaszerűen összehajtogatott felületen az egyik határesetben csak az egyik képet, míg a másik határesetben csak a másik képet mutassák, de a két határeset közötti átmenet során is láthatók legyenek, egymásba átjátszva.
Fontos tudni ezekkel a képekkel kapcsolatban, hogy csak nagyon közeli ismerősöket és rokonokat kért fel arra, hogy modellt üljenek neki, mert számára szükséges hogy a modellt elég jól ismerje ahhoz, hogy pontosan meg tudja várni azt a pillanatot gép mögött, ami szerinte az adott figurára a legjellemzőbb, amit magából a képből ki szeretne hozni.
A kétutas képekből mindegyik fekete fa keretet kapott, melynek feladata a hajtogatott képek összetartása is. A képek elé nem került üveg.
képadatok
Urbán Tibor
Léhi anyu mesél I-XVIII.
vegyes technika, farost
1997
24 x 32,5 cm / db
Ltsz: HOM-MG 1997.058
képadatok
Varsányi Emília
Emi-nővérek
litográfia, papír
2001
nyomatméret: 272 x 388 mm
papírméret: 500 x 700 mm
Ltsz: HOM-MG 2004.015