Kiállítások, programok a Feledy-házban

 

Helyszín: Feledy-ház (Miskolc, Deák tér 3.)

Nyitva tartás: 

Vasárnap és hétfő kivételével naponta 9-17 óra között

Információ, bejelentkezés: 06-70-417-2148, vagy 06-70-943-2914

 

Múzsák Kertje Alapítvány

Feledy Gyula pályafutása

FELEDY GYULA (Sajószentpéter, 1928. május 13. – Miskolc, 2010. július 3.) Kossuth-díjas képzőművész

Feledy Gyula apja bányász volt, aki az I. Világháború után Sajószentpéteren telepedtek le, itt született a művész. Apja korai halála után a két fiú (nagyobbik bátyja 18 évvel volt idősebb tőle, egyébként öten voltak testvérek) is a bányánál volt kénytelen munkát vállalni. Gyula sokat rajzolt otthon, bányászokat, házakat, a környezetét. A polgári iskolát Miskolcon végezte, további tanulmányaiban a háború akadályozta. Amikor 1946-ban meghallotta a rádióban, hogy a NÉKOSZ és a Derkovits Gyula Képzőművészeti Kollégium felvételt hirdet, beküldte három rajzát. Behívták, felvették. Ezzel párhuzamosan középiskolai tanulmányokat is végzett, a Barnabás Gimnáziumban érettségizett le.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1948-ban végzett festő szakon, mesterei Koffán Károly, Pór Bertalan, Kmetty János, Szőnyi István, Hincz Gyula voltak. 1949-ben egy állami ösztöndíj révén folytatta tanulmányait Krakkóban, a Képzőművészeti Akadémiára. Lengyelországot mindig is második hazájának tekintette, felesége, Szabina is lengyel, első lánya, Ágnes is ott (kisebbik lánya, Zsuzsanna már Miskolcon) született. Krakkóban Taranczewski és Fedkowycz festő osztályában tanult, majd Andrzej Jurkiewicz és Konrad Srzedniczki mellett megismerkedett a sokszorosító grafikával. Lengyelországban 1953-ban végzett. A grafika lehetőségei annyira megfogták, hogy a grafika, a rajz, a rézkarc, a litográfia egész életművében meghatározó maradt.
Hazatérése után a főiskolára hívták tanítani, főleg a litográfia oktatására. Nem érezte jól magát a fővárosban, ezért 1955-ben Miskolcra költözött, ahol Kondor Bélával – aki tanítványa is volt –, Csohány Kálmánnal, Lenkey Zoltánnal, Kass Jánossal, Reich Károllyal, és más művészekkel megalakította a Miskolci Grafikai Műhelyt. Miskolcon már a háború előtt is működött művésztelep, a grafikai műhely ezt a hagyományt folytatva, annak épületében munkálkodott.
A Miskolci Grafikai Műhelynek, és benne Feledy Gyulának fontos szerepe voltabban hogy a magyar grafika gyors fejlődésnek indult, és rövidesen nemzetközi szintre emelkedett.
1955-ben megkapta a Derkovits-ösztöndíjat, 1958-ban pedig beválasztották a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnökségébe. Kezdeményezésére megvalósult – először Budapesten kívül – az Országos Képzőművészeti Kiállítás, majd az Országos Grafikai Biennálék (jelenleg triennále formában) sorozata. Az első biennále 1961-ben volt, a Miskolci nemzeti Színházban. 1965-ben, a III. Országos Grafikai Biennále nagydíját Feledy Gyula kapta.

Több országos és városi magas kitüntetést kapott, pl.:
1975-ben Érdemes művész,
1978-ban Kossuth-díj,
1984-ben Miskolc város díszpolgára,
1989-ben Kiváló művész,
1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje,
1999-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye alkotói díja,
2000-ben Sajószentpéter város díszpolgára.
1989-ben Miskolc egy, a belvárosban található épületet bocsátott Feledy Gyula rendelkezésére ( Deák tér 3.), melyben állandó kiállítása, valamint közművelődési rendezvények találtak otthonra. Az épület a herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria tagintézmény kezelésében van, és Feledy-ház néven ismert.
2000-ben – Feledy Gyula, Bodonyi Csaba építész, Dobrik István művészettörténész, Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, Petneki Áron művelődéstörténész és Selmeczi György zeneszerző – megalapította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia miskolci területi csoportját, amelynek a vezetőjévé is megválasztották.
Feledy Gyula művei számos közgyűjteményben megtalálhatóak.

Feledy Gyula művészetéről írták:
„Értékteremtő, intenzív alkotó munka, közel századnyi idő a tájhazához való ragaszkodásban, de mindig európai léptéket követve: ez Feledy Gyula élete, életműve. … A magyar rajzművészet iskolateremtő mestere, Szalay Lajos és a különleges elhivatottságú Kondor Béla mellett Feledy Gyula is részese a 20. századi magyar grafika megújulásának” – írja Dobrik István a Feledy-könyv bevezetőjében. Feledy Gyula művészetének alakulását több tényező határozta meg. Egyrészt kitörölhetetlenül ott van emlékezetében a bányászok közelsége révén szerzett élményanyag, másrészt az irodalmi alkotások hatása. Maga nyilatkozta: „A munkásságomban jelentős irodalmias befolyás is érvényesül,… Engem egyszerűen az a mondandó inspirált, ami művészetfilozófiailag mondjuk elsőbbrendűen az irodalom sajátja, de úgy gondolom, hogy lehetőséget tartogat a képzőművész számára is…”.
Életművéből lehetetlen egy-egy művet kiemelni, mert ez az életmű összefüggő egész, tömör és egységes, jellemző időszakokra sem igen lehet osztani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy stílusa, szemlélete nem változott volna az évek során, sokkal inkább jelenti azt, hogy a változás folytonos, szinte észrevehetetlen, öntörvényű volt művészetében.
Feledy Gyula ars poetikája, amelyben saját szavaival összegzi művészeti elképzeléseit: „Eszmények foglalkoztatnak elsősorban, nem stíluseszmények. Az alkotás hagyományos, vagy újkeletű, kötelezően divatos, vagy éppen kárhoztatott műhelymódszerei helyett az előbbire fordítok tehát jóval több figyelmet. Ez határozza meg viszonyomat a művészethez, műhöz. Elfogulatlanul fogadok minden stiláris magatartást, ezért idegenkedem minden megrögzöttségtől. A természetelvűségükkel mellüket döngető naturalistákat éppúgy kerülöm, mint a konok absztraktokat. A görcsös szorgalommal akart és védett stílusjegyek számomra értéktelenek. Mondandóimra figyelve nyúlok a megvalósítás eszközeiért, így megtörtént, hogy az osztályozó stílustörténész szabálytalan anyagot, műfajt talál a kezemben. Azonban az iskolás rend vagy akár a pályaív mutatósabb stílusegységének kedvéért élményeim parancsát nem tudom átlépni. Vászon, papírlap, kő vagy fémlemez előtt állva, engem nem az a kérdés izgat tehát, mindenkitől megkülönböztető hangomat találom-e meg a művészetben, hanem, hogy formázva, alakítva ezeket az anyagokat sikerül-e nekem is korszerűen értelmes feladatot teljesítenem a dolgozók társadalmában?”

Források:

Dobrik István szerk.: Képzőművészek, iparművészek, fotóművészek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, 1987.
Dobrik István szerk.: Miskolci művészek. Miskolc, 2006.
Dobrik István: Feledy Gyula
Wikipedia – Feledy Gyula
artportal – Feledy Gyula

XX. Virágzó népművészet

XX. Virágzó népművészet

A XX. Virágzó Népművészet című népi tárgyalkotó pályázat anyagából összeállított kiállítás 2024. március 28-ig látogatható

Miskolci Ars Sacra Fesztivál

Miskolci Ars Sacra Fesztivál

Keresd a békét! című kiállítás 2023. október 27-ig látogatható a Miskolci Galéria Feledy-házában. A művek visszaadása október 30-án, hétfőn és 31-én, kedden 9 és 16 óra között zajlik.

Lőrincz Róbert Cserebere művek

Lőrincz Róbert Cserebere művek

Lőrincz Róbert Cserebere művek című kiállítása a Feledy-házban (Miskolc, Deák tér 3.) Látogatható: 2023. június 16-ig.

Kissné Fábián Katalin emlékkiállítása

Kissné Fábián Katalin emlékkiállítása

  Dr. Kissné Fábián Katalin (1953 – 2021) festőművész, művészetpedagógus emlékkiállítása Megnyitó: 2022. június 16., csütörtök 17 óra A kiállítást megnyitja: Goda Gertrud művészettörténész Közreműködik: a Zsaya zenekar A tárlat kurátora: Kákóczki András Helyszín:...

Veres Lajos kiállítása

Veres Lajos kiállítása

  Veres Lajos festőművész Namaste India című tárlata a kényszerű bezárás miatt csak kevesek számára volt elérhető. Így a kiállítást 2021. augusztus 30-ig meghosszabbítjuk. A Múzeumok Éjszakáján programokkal is készülünk. Online felületünket folyamatosan frissítjük,...

Emlékek dombja

Emlékek dombja

  Emlékek dombja. A táj Feledy Gyula művészetébenVálogatás családi emlékekből, magángyűjteményekből, múzeumi raktárakból. Herman Ottó Múzeum, Miskolci Galéria, Feledy-ház Feledy Gyula művészetében nagyon ritka a táj önálló ábrázolása. Mindig valami emberi...