Miskolci Galéria Fotóarchívuma

The title in english
Archívum mappák évenkénti bontásbanTeljes fotóarchívum

Fejér Ernő fotó- és grafikusművész 1972-től kapcsolódott a miskolci művészeti élethez előbb magánemberként, később felesége révén (Nagy Mária, a József Attila Könyvtár vezetője, később a Képcsarnok vezetője) a könyvtár kiállítóterméhez, a kiállításokhoz és a kiállító művészekhez. Ez a kapcsolat kiteljesedett, amikor 1976-tól a József Attila Könyvtár Kiállítótermének kiállításrendezője, szervezője, technikai- és szellemi munkatársa lett Feledy Gyula grafikusművész munkáját követően. Párhuzamosan és alkalmanként hosszabb, rövidebb ideig dolgozott a Miskolci Galériában is mint kiállításrendező, grafikus. A Művészet, a Napjaink, a Magyar Grafika, a Könyvtáros és a Mozgó Világ folyóiratokban jelentek meg írásai és fotográfiái. 1987-től a miskolci Déli Hírlap fotográfusa volt. A József Attila Könyvtár Kiállítótermében 1972-től fotografálta az ott rendezett kiállítások megnyitóit és a kiállított munkákat részben a könyvtár művészeti- és diatárának, valamint magán dokumentumként. A Miskolci Galériánál és a miskolci Képcsarnok Szőnyi István termében is dokumentálta a megnyitókat, zsűriket, a kiállítóművészeket és munkáikat részben felkérésre, részben magán érdeklődésből. Munkája kapcsán bejáratos lett számos budapesti és miskolci műterembe, ahol a kiállítótermi zsűrik, illetve a magánkapcsolatok révén készítette fotográfiáit.

A döntően középformátumú és Leica méretű negatívok tartalmilag a kiállítások rendezésétől, a zsűriken és a megnyitókon át a művészek műtermi / baráti életéig tartanak.

Az archivált anyagok – összesen 3807 db negatív – jelenleg savmentes kisfilm-és rollfilm negatívtartókban vannak, két nagyobb kategóriára bontva:

  1. Kiállítások zsűrizése, rendezése, kiállítás megnyitók, megnyitók utáni baráti összejövetelek. József Attila Könyvtár Kiállítóterme – Miskolci Galéria – Képcsarnok, Szőnyi István Terem

1248 db döntően középformátumú negatív. (1971-1976-1987)

  1. Képzőművészek. budapesti és miskolci képzőművészek műtermekben, zsűrin, magán találkozásokon. A Miskolci Galéria, a József Attila Könyvtár Kiállítóterme és a Szőnyi István terem vonatkozásában.

2559 db fele-fele középformátumú és leica negatív és dia. (1974-1990)

A képanyag azon túl, hogy Miskolc képzőművészeti életének fontos eseményeit 1972 és 1990 között dokumentálja, olyan ritkán látott emberi arcokat is megmutat a képzőművészek között, melyeket igazán csak bensőséges baráti társaságban, vagy éppen meghitt, műtermi környezetében láthatott a szerencsés meghívott. Würtz Ádám, Pásztor Gábor, Lenkey Zoltán, Szemethy Imre, Sulyok Gabriella, Szalay Lajos, Szabó Vladimir, Somogyi Győző, Rékassy Csaba, Ágotha Margit, Orosz István, Sáros András Miklós, Keresztes Dóra, Hajnal Gabriella, Gácsi Mihály, Feledy Gyula, Drozdik Orsolya, Barcsay Jenő, Bálványos Huba, Almássy Aladár, Banga Ferenc – az impozáns névsor kiegészül azokkal a Miskolcon élő és alkotó grafikusokkal és festőkkel, akik révén és akik köré szerveződtek az említett kiállítások, találkozók (többek között Tóth Imre, Barczi Pál, Csohány Kálmán, Kunt Ernő, Pető János, Máger Ágnes).

A Miskolci Galéria képzőművészeti gyűjteményének vonatkozásában felbecsülhetetlen értékű ez a fotóanyag, ami a gyűjteményben lévő alkotók nagy részét meg tudja eleveníteni, nem csak művészi, hanem emberi mivoltukban is közel tudja hozni őket a közönséghez. A több évtizede elkezdett, A magyar sokszorosított grafika 100 éve című kiadvány és konferenciasorozat, mely épp jövőre érkezik el az 1961-1972 közötti időszak feldolgozásához, óriási pluszt kaphat azzal, hogy a tudományos feldolgozások mellé egy nívós fotóanyagot is felmutathat. Hatalmas segítség lehet ez a kutatóknak, és érdekes adalékokat mutathat meg az érdeklődőknek.

Fejér Ernő fotó- és grafikusművész 1972-től kapcsolódott a miskolci művészeti élethez előbb magánemberként, később felesége révén (Nagy Mária, a József Attila Könyvtár vezetője, később a Képcsarnok vezetője) a könyvtár kiállítóterméhez, a kiállításokhoz és a kiállító művészekhez. Ez a kapcsolat kiteljesedett, amikor 1976-tól a József Attila Könyvtár Kiállítótermének kiállításrendezője, szervezője, technikai- és szellemi munkatársa lett Feledy Gyula grafikusművész munkáját követően. Párhuzamosan és alkalmanként hosszabb, rövidebb ideig dolgozott a Miskolci Galériában is mint kiállításrendező, grafikus. A Művészet, a Napjaink, a Magyar Grafika, a Könyvtáros és a Mozgó Világ folyóiratokban jelentek meg írásai és fotográfiái. 1987-től a miskolci Déli Hírlap fotográfusa volt. A József Attila Könyvtár Kiállítótermében 1972-től fotografálta az ott rendezett kiállítások megnyitóit és a kiállított munkákat részben a könyvtár művészeti- és diatárának, valamint magán dokumentumként. A Miskolci Galériánál és a miskolci Képcsarnok Szőnyi István termében is dokumentálta a megnyitókat, zsűriket, a kiállítóművészeket és munkáikat részben felkérésre, részben magán érdeklődésből. Munkája kapcsán bejáratos lett számos budapesti és miskolci műterembe, ahol a kiállítótermi zsűrik, illetve a magánkapcsolatok révén készítette fotográfiáit.

A döntően középformátumú és Leica méretű negatívok tartalmilag a kiállítások rendezésétől, a zsűriken és a megnyitókon át a művészek műtermi / baráti életéig tartanak.

Az archivált anyagok – összesen 3807 db negatív – jelenleg savmentes kisfilm-és rollfilm negatívtartókban vannak, két nagyobb kategóriára bontva:

  1. Kiállítások zsűrizése, rendezése, kiállítás megnyitók, megnyitók utáni baráti összejövetelek. József Attila Könyvtár Kiállítóterme – Miskolci Galéria – Képcsarnok, Szőnyi István Terem

1248 db döntően középformátumú negatív. (1971-1976-1987)

  1. Képzőművészek. budapesti és miskolci képzőművészek műtermekben, zsűrin, magán találkozásokon. A Miskolci Galéria, a József Attila Könyvtár Kiállítóterme és a Szőnyi István terem vonatkozásában.

2559 db fele-fele középformátumú és leica negatív és dia. (1974-1990)

A képanyag azon túl, hogy Miskolc képzőművészeti életének fontos eseményeit 1972 és 1990 között dokumentálja, olyan ritkán látott emberi arcokat is megmutat a képzőművészek között, melyeket igazán csak bensőséges baráti társaságban, vagy éppen meghitt, műtermi környezetében láthatott a szerencsés meghívott. Würtz Ádám, Pásztor Gábor, Lenkey Zoltán, Szemethy Imre, Sulyok Gabriella, Szalay Lajos, Szabó Vladimir, Somogyi Győző, Rékassy Csaba, Ágotha Margit, Orosz István, Sáros András Miklós, Keresztes Dóra, Hajnal Gabriella, Gácsi Mihály, Feledy Gyula, Drozdik Orsolya, Barcsay Jenő, Bálványos Huba, Almássy Aladár, Banga Ferenc – az impozáns névsor kiegészül azokkal a Miskolcon élő és alkotó grafikusokkal és festőkkel, akik révén és akik köré szerveződtek az említett kiállítások, találkozók (többek között Tóth Imre, Barczi Pál, Csohány Kálmán, Kunt Ernő, Pető János, Máger Ágnes).

A Miskolci Galéria képzőművészeti gyűjteményének vonatkozásában felbecsülhetetlen értékű ez a fotóanyag, ami a gyűjteményben lévő alkotók nagy részét meg tudja eleveníteni, nem csak művészi, hanem emberi mivoltukban is közel tudja hozni őket a közönséghez. A több évtizede elkezdett, A magyar sokszorosított grafika 100 éve című kiadvány és konferenciasorozat, mely épp jövőre érkezik el az 1961-1972 közötti időszak feldolgozásához, óriási pluszt kaphat azzal, hogy a tudományos feldolgozások mellé egy nívós fotóanyagot is felmutathat. Hatalmas segítség lehet ez a kutatóknak, és érdekes adalékokat mutathat meg az érdeklődőknek.

Mappák

1970-1975

1976-1980

1981-1985

1986-1990

Teljes archívum

Almássy Aladár műtermében, Budapest, 1982.01.15.

(in Aladár Almássy's studio)

Almássy Aladár műtermében, Budapest, 1982.01.15.

(in Aladár Almássy's studio)

Almássy Aladár műtermében, Budapest, 1982.01.15.

(in Aladár Almássy's studio)

Almássy Aladár műtermében, Budapest, 1982.01.15.

(in Aladár Almássy's studio)

Almássy Aladár műtermében, Budapest, 1982.01.15.

(in Aladár Almássy's studio)