Szalay Lajos festő- és rajzolóművész
(Őrmező, 1909. február 26 – Miskolc, 1995. április 1.)

Az átlagostól elütő rajztehetségére már gyermekkorában fölfigyeltek: első világháborús gyermekrajzaival Bécsben szerepelt kiállításon 1918-ban, de a családja nem támogatta tehetsége kibontakozását. A Miskolci Fráter György Katolikus Főgimnázium tanulójaként érdeklődése két ágon, az irodalmi és képzőművészeti önkifejezés dualitásában mozgott. Az iskola illusztrációs pályázatán VIII. osztályosként első lett a Szilágyi és Hajmási széphistória-rajzával. 1926-ban a Zászlónk című lap rajzpályázatán második díjat nyert, majd bekapcsolódott a miskolci művésztelep Benkhard Ágost irányította munkájába.
A Képzőművészeti Főiskola festő hallgatójaként (1927-36, itt is Benkhard a mestere) festészeti pályázatokat nyert. 1930-31-ben kilenc hónapot Párizsban töltött, ahol – többek között – Pablo Picasso művészetét is tanulmányozta.
Pályakezdő alkotóként hamar eldöntötte, hogy a rajz lesz legfontosabb kifejezési eszköze. Nemcsak a festői alkotómunka költségessége (a festék, a vászon, az ecset drága), hanem az árnyalatok nélküli vonalrajzainak könnyű reprodukálhatósága, az illusztrálásból történő megélhetés, egzisztencia-teremtés vágya vezette erre az – ugyancsak nem könnyű – útra. 
Szociális igazságkeresést, etikai tartást sugalló rajzai a hétköznapi életből, a Bibliából és a görög-római mitológiából egyaránt veszik a témájukat. Az indulati fűtöttség, az expresszív formaképzés (pl. a test arányainak és a végtagoknak a túlzott megnyújtása a pálya eleji rajzokon) párosul nála az egyéni rajzmodor, az általa megújított rajz-nyelv, figurális rajzstílus megteremtésének a szándékával.
A pőre vonal, a fekete tus vékony vagy vastagodó, összetorlódó hajlítása: deklinálása és konjugálása Szalay önmagától elvárt és meghonosított alkotói gyakorlata, amely már az 1940-es években elismerten, egyéni rajzstílusaként, a 20. századi rajzművészet fontos teljesítményeként rögzült. Művei legfontosabb hordozójának, megjelenési formájának a könyv-médiumot tekintette, amely rajzainak a közönséghez való eljuttatásában, szerinte a kiállításoknál intenzívebb és hatékonyabb eszköze tud lenni.
Az önálló rajzkönyvet, mely a műveinek adekvát megjelenési formája, ő honosította meg a magyarországi művészeti könyvkiadásban (Szalay Lajos hatvan rajza. Bev.: Kassák Lajos. 1941). Nem tett különbséget „rajz” és „illusztráció” között, ugyanis meglévő rajzaiból az illusztrálandó textushoz hangulatilag és formarendjében alkalmazkodó kompozícióiból válogatott. Egy és oszthatatlan rajzművészet létezett a számára, mivel alkalmazott és „finom” művészet (az ő kifejezése) közt sem tett különbséget.
Tervezett üvegablakot, könyvborítókat (József Attila, Schalom Asch, Nina Fedorova, Fekete István, Kodolányi János, Kassák Lajos, Tömörkény István stb.), illusztrált könyveket. Megjelentek rajzai, illusztrációi folyóiratokban (1939-1948: Tükör, Híd, Budapest, Új Magyarország, Alkotás), de a legtöbb alkotása a Farkas István vezette Singer és Wolfner kiadói műhelyhez kapcsolja (Herczeg Ferenc, Szabó Lőrinc, Racine, John Steinbeck művek illusztrálása).
Farkas Istvánnal közös terveket szőttek: szöveg nélküli, csak rajzokkal megjelenített kiadványokat terveztek Dosztojevszkij Karamazov testvérek és Cervantes Don Quijote könyveiről. (Számos rajzot készített egész életében e művekhez, de önállóan nem jelentek meg.) Második, önálló rajzkönyvét is a Singer és Wolfner cég (Új Idők Irodalmi Intézet R. T.) adta ki (Szalay Lajos rajzai. Bev.: Kállai Ernő, 1945.). E gyűjteményben az átélt világháború (haditudósító volt 1942-ben a keleti fronton) szívszorító drámája, a háború deformálta alakokban is megjelenik.
1946-ban hivatalos rajzoló-delegáltként részt vett a párizsi békekonferencián. Ekkor a Les Letres Francaises-ben rendszeresen megjelent rajzai Párizsban ismertté tették és Georges Rouault javaslatára 1948-ban UNESCO-ösztöndíjat kapott.
Argentínában letelepedve először a tucumáni egyetemen és a Buenos Aires-i Képzőművészeti Főiskolán tanított. Tucumánban kompozícióinak vas domborművekbe történő áttételével és plasztikák létrehozásával is kísérletezett. Tanítványai révén, könyvekben és tárlatokon publikált műveivel meghatározó hatással volt Argentína 20. század közepi képzőművészetére. Az 1956-os magyar forradalomról született rajzciklusa önálló, az ENSZ-delegátusokhoz is eljuttatott, a nyugati világban és a magyar emigrációkban értékelt kiadvány lett (El Drama de Hungria, 1957).
1960-tól 1988-as miskolci hazatelepedéséig New Yorkban élt és dolgozott. Fontos publikációk jelentek meg róla (pl. az American Artist című folyóiratban). Az illusztrálásnak többféle formáját művelte (Magazine Illustration, Book Illustration, Color Plates, Color Illustration), több könyvet (pl. Csehov, Turgenyev, Faludy György) illusztrált amerikai kiadóknak. New Yorkban adták ki a Biblia ihletésében fogant, általa legfontosabb sorozatának tartott könyvét (Genezis, 1966). Korábbi plasztikai kísérleteit folytatva tervezte meg a Hungary 1956 című 1956-os emlékművét (1969, Freese Park, Norwalk, Connecticut, USA – másolata a Miskolci Egyetemen).
Az emigránsok iránt enyhülő magyarországi politikai légkör lehetővé tette, hogy 1967-től egyre több időt töltsön itthon. 1988-as miskolci hazatelepedésekor 450 művét hazája iránti hálája kifejezéseként múzeumoknak adományozta, Miskolc városának további két rajz-kollekcióját.  Kiállításokat rendeztek a műveiből (pl. Magyar Nemzeti Galéria, kétszer, Miskolcon állandó kiállítása van 1992-től, és a Petró-házban 2023-ban létrehozott Szalay Látraktár is a nevét viseli), interjúkat készítettek vele, filmezték, és könyvkiadók is szívesen bízták meg illusztrációs föladatokkal (Énekek éneke, Ómagyar Mária-siralom, Shakespeare, József Attila, Lev Tolsztoj, Franz Kafka). A magyar és a nemzetközi rajzművészetben betöltött magas színvonalú művészetét a legmagasabb díjakkal ismerték el (Kossuth-díj, Miskolc díszpolgára).

Díjai, kitüntetései:

KÉVE grafikai díj 1928; Székely Bertalan pályadíj, 1936; Budapest Székesfőváros festészeti ösztöndíja 1936; Szinyei Merse Társaság Zichy Mihály grafikai díja 1944; Párizs: UNESCO-ösztöndíj 1948; Dózsa György képzőművészeti pályázat első díja 1972; Szép Magyar Könyv, nívódíj 1978; Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1980; Miskolci Téli tárlat, nagydíj, 1980; IBA – Internationale Buchkunstausstelung Leipzig, ezüstérem, 1982; Téli Tárlat, Miskolc, nagydíj, 1988; Kiváló Művész 1989; Doctor Honoris Causa/Tiszteletbeli Doktor, Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1989;  Kossuth-díj 1992; Miskolc város díszpolgára 1993., Különdíj a „legkiválóbb könyvillusztrátornak”, Szép Magyar Könyv verseny, 1994.

Filmográfia

Genezis, 1972, 27’, rendező: B. Farkas Tamás, operatőr: Koltai Lajos
Újra itthon, 1980, 30’
Töviseim befelé nőttek, 1990, 31’
Szalay Lajos 80 éves, 1990, 37’, rendező: B. Farkas Tamás, operatőr: Koltai Lajos
Beszélgetés Szalay Lajossal, 1991, 29’, rendező/operatőr: Orosz Miklós
Pro memoriam Szalay Lajos, 1995. Rendező/operatőr: Zoltai Károly (MTV Debreceni Stúdiója)
Szabadságszerelem, 2006, 28’, rendező: Gulyás Gyula, operatőr: Gulyás Gábor

 Rajzkönyvei:

Szalay Lajos hatvan rajza. Bev.: Kassák Lajos. Bolyai Akadémia, Bp., 1941 (II. k.: Püski, New York, 1980); Szalay Lajos rajzai. Bev.: Kállai Ernő. Bp., 1945; Luis Szalay: Impresiones de un Inmigrante. Buenos Aires, 1949 (II. k.: spanyol-magyar: Egy bevándorló impressziói. Bp., 1998); Lajos Szalay: Dibujos – Drawings 1937-54. Tucumán, 1954 (II. k.: Batuz Foundation, Universidad Nacional de Tucumán, Tucumán, 1992), Lajos Szalay: Dibujos – Drawings. Bev.: Jorge Romero Brest. Guillermo Kraft Limitada, Buenos Aires, 1957; Genezis. A Graphic interpretation by Lajos Szalay. Bev.: David H. C. Read. Madison Avenue Churc Press, New York, 1966; (magyar kiadása: Genezis. Szalay Lajos rajzai. Bev.: D. Fehér Zsuzsa. Magyar Helikon, Bp., 1973; Szalay Lajos rajzai. Bev.: Szalay Lajos. Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1979; Szalay (Szalay Lajos rajzai). Bev.: Fodor András. Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1980; Szalay Lajos: Rajzok. Bev.: Keresztury Dezső. Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1981; Lovak. Szalay Lajos lovas rajzaiból. Bev.: Sümegi György. II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, Miskolc, 1993.

 Könyvillusztrációi:

Szathmári Sándor: Gulliver utazása Kazihíniába. (25 rajz+borító) Bolyai Akadémia, Bp., 1941.; Herczeg Ferenc: Tűz a pusztában. (12 tábla) Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner), Bp., 1943.; Szabó Lőrinc – Szalay Lajos: Tizenkét vers – tizenkét rajz. Singer és Wolfner, Bp., 1943.; Racine: Berenice. (17 tábla+borító) Uj Idők Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner), Bp., 1943.; Kodolányi János: Julianus haztér, (borító+12 rajz), Nemzeti Könyvtár 157-158. sz. Bp., 1944.; John Steinbeck: Egerek és emberek. (18 tábla+borító) Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner, Bp., 1945.; John Steinbeck: Lement a hold. (13 tábla+borító) Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner), Bp., 1945.; Komai, Gloria: Never Despair of Gardens. Sylvan Press, New York, 1946.; Cahiers de la Saison: Les Cahiers de la Saison 7. Été. Les Cahiers de la Saison, Genf, 1947.; Ignazio B. Anzoátegni: Mitologia y Vispera de Georgina. (1 tábla+fedél) Emecé, Buenos Aires, 1949.; Cain, James M.: Carrera en do mayor. Emecé, Buenos Aires, 1949.; Conrad, Joseph: El hermano de la costa. Emecé, Buenos Aires, 1949.; Gray, Julio Ardiles: Cánticos terrenales. La Carpa, Tucumán, 1951.; Galán, Raul: Carne de tierra. Carpa, Buenos Aires, 1952.; Magyar Album. Szerk.: Incze Sándor. American Hungarian Studies Foundation, Elmhurst, Illiois (USA), 1956; Primera Antologia Poetica de Tucuman. (10 tábla+borító) Comision Provincial de Belles Artes, Tucuman, MCMLII.; S O S El Drama de Hungria (44 rajz+fedél) Délamerikai Magyarság, Diario Hungaro, Buenos Aires, 1957 (Magyar kiadása: S O S 1956 A magyar dráma. Nalors Grafika Kft., Vác, 1996); A magyar szabadságharc költészete. (30 rajz+borító) A Délamerikai Magyarság Jubileumi Évkönyve, Buenos Aires, 1958.; Líras en las Catacumbas. Reflejo leteraria de la poesia y de la revolution Húngara. (47 rajz+borító) Buenos Aires, 1959.; Hommage a Gyula Illyés. (8 tábla) La maison du Poete-Occidental Press, Paris, 1963.; Ethel Collier: The Gypsy Tree. (33 rajz+borító) R. Scott, New York, 1966.; Two Plays of Anton Chekhov. (16 rajz, 8 színes tábla) The Limited Editions Club, New York, 1966.; Unhjem, Arne: The Book of Revelation. Lutheran Church, Philadelphia, 1967.; Lucy Boston: Les cheminées anchantées (19 rajz+borító) La bibliotheque blanche, Gallimard, Paris, 1968.; Alegría, Ciro: La Piedra y la Cruz. Lima, 1968.; Agnon, S. Y. – Andric, Ivo: Betrothed – Edo and Enam – The Bridge on he Drina. Alexis Gregory, 1971.; Szakmáry Weér Károly: Egy lélek New Yorkban (6 tábla+fedél) Hunnia Kiadó, New York, 1972.; Anton Chekhov: The Short Stories (10 Color Plates, 16 rajz) The Limited Edition Club, Avon, Connecticut, 1973.; Galeano, Eduardo: Vagamundo. Crisis, Buenos Aires, 1973.; Pablo Neruda: A Micsu Pikcsu ormai. (1 rézkarc melléklet, címlap) Magyar Helikon, Bp., 1974.; William Shakespeare: II. Richárd (10 tábla+borító) Magyar Helikon, Bp., 1975.; Twain, Mark: Adventures of Huckleberry Finn. Easton Press, Norwalk, Connecticut, USA 17977.; Ómagyar Mária-siralom (8 tábla+fedél) Magyar Helikon – Európa, Bp., 1982.; Ivan Turgenev: The Torrents of Spring. (8 Color Illustrations, 12 rajz) Limited Edition Club, Westport, Connecticut, 1976.; Faludy György: Villon balladái. (31 rajz+fedél) I. H. Printing Co. New Brunswick, 1978.; Keresztúry Dezső: A viaskodás szonettjeiből. (6 tábla+fedél) Kossuth Nyomda, Bp., 1979.; Somlyó György: 1977-78 Új versek. (6 rajz) Békéscsaba, 1979.; Babits Mihály: Erato. (39 rajz+fedél) Magyar Helikon, Bp., 1980.; József Attila: A Dunánál. (3 tábla+fedél) Magyar Helikon – Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1981.; Lev Tolsztoj: Feltámadás. (32 rajz+borító) Európa Könyvkiadó, Bp., 1981.; Franz Kafka: Elbeszélések. (74 rajz+borító, bőrkötésben 150 példányhoz Szalay szignálta szitanyomat), Európa Könyvkiadó, Bp., 1983.; Merlino, Carlos Alberto: Interludio Europeo. La Hoja de la Sibila. Buenos Aires, 1986.; Énekek éneke. (Rajzmappa) Bev.: Supka Magdolna. Miskolci Galéria, 1991.; Salamon király: Énekek éneke. Ford.: Somlyó György, utószó: Sümegi György (12 tábla+fedél, bőrkötésben 300 számozott példányhoz Szalay szignálta szitanyomat), Kner Nyomda kiadása, Gyomaendrőd, 1994.

 Válogatás egyéni kiállításaiból:

Tucumán, Argentína, 1949; Galeria Krajd, Buenos Aires, 1955; Geleria Antigona, Buenos Aires, 1957, Montevideo 1958; Galeria van Riel, Buenos Aires, 1958, 1959; Pan American Union, Washington, 1958; Plastica Galeria de Arte, Buenos Aires, 1961; Wigder Gallery of Modern Art, Washington, 1961; Hungarian Week, Rutgers University, 1961; Gaspary Gallery, Rockefeller University, New York, 1968; Gallerie Ustel, Torontó, 1969; Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 1972; Nickolaus Exercise Center, New York, 1975; Galeria Birger, Buenos Aires 1976, 1977; Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 1980; Miskolci Galéria 1981; I. Országos Rajzbiennale, Salgótarján, Salgótarján, 1982; Zichy-kastély, Óbuda, 1983, 1992; Vigadó Galéria, Bp., 1986;  Bajai Tanítóképző Főiskola Galériája, 1986.; Mini Galéria, Miskolc, 1988.; Budapesti Történeti Múzeum, 1990; Miskolci Galéria 1991; Magyar Köztársaság főkonzulátusa (Györfi Sándorral), New York, 1992; Collegium Hungaricum, Bécs, 1991; Sárospataki Képtár, 1994; Zichy Galéria, Leiden, Hollandia, 1994; Vermeer Galería De Arte, Buenos Aires, 1997; Városi Művészeti Múzeum, Győr, 1998; Budapest Galéria, 1999., Országos Idegennyelvű Könyvtár, Bp., 1999; Szalay Lajos: 1956, Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely, 2004; Szalay Lajos: 1956, Miskolci Galéria Petró-ház, 2006; Koller Galéria, Bp., 2008; Életmű-kiállítás, KOGART Ház, Bp., 2009; Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum, 2009; Jászi Galéria, Bp., 2009; Museo del Dibujo y la Ilustración, Buenos Aires, 2012; Museo de Artes Plásticas Eduardo Sívori, Buenos Aires, 2012; Zhejiang Art Museum,Hangcsou, Kína, 2014;  Shanghai Changning Library, Sanghaj, Kína, 2014; Liu Haisu Művészeti Múzeum, Sanghaj, Kína, 2014; Jászi Galéria, Bp., 2015; Szalay Lajos Bibliája, MODEM, Debrecen, 2016; Szalay Lajos Bibliája, Kolozsvári Művészeti Múzeum, Kolozsvár, 2017-18; Lajos Szalay en in Argentina, Museo de artes Plásticas Eduardo Sívori, Buenos Aires, 2019; Szalay 110 Az Argentin periódus. Miskolci Galéria 2019; Institut Hongrois, Paris, 2019; Musée Bernard Boesch, La Baule, 2019; Chateau de Coucelles, Momtigny les Metz, 2019-2020; Józsefvárosi Galéria, Bp., 2020.