Oda-vissza SERES / Seres László, Seres János és Seres Dávid kiállítás
2020. február 6. — 2020. február 29. / április 11.
Oda-vissza SERES / Seres László, Seres János, Seres Dávid képzőművészek kiállítása
Megnyitó: 2020. február 6. (csütörtök) 17 óra
A tárlatokat megnyitja:
Kabai Lóránt költő
Goda Gertrúd művészettörténész
Éliás István kurátor
Közreműködik:
Seres Ildikó színművész és Vihula Mihajlo gitárművész
A kiállítást készítették:
Kurátor: Seres László, Kákóczki András, Éliás István
Grafika: Dombóvári Ágnes
Továbbá: Lőrincz Judit, Mihály Attila, Tóth Ferenc, Veres Péter
A Miskolci Galéria idei első nagy kiállítása, a miskolci Seres képzőművész-család három generációját egyidejűleg mutatja be.
Ebben az évben ünnepeljük Seres János festőművész (1920-2004) születésének centenáriumát, aki alkotói pályája mellett meghatározó pedagógus személyiség volt a régió vizuális kultúrájában. Fontos közéleti szakmai tevékenysége megannyi diák, rajztanár, képzőművész szemléletmódját és szakmai tudásának fejlődését segítette. A kiállítás ideje alatt konferenciával tisztelgünk életútja előtt, amelyen pályatársak, kollégák és tanítványok visszaemlékezéseivel idézzük fel a mestert.
Fia, Seres László festőművész-restaurátor (1945) a kétezres évek elején lépett újabb intenzív alkotói szakaszába. A tárlaton bemutatott legfrissebb munkái műfaji és művészetfilozófiai szempontból is illeszkednek stabil alapokon nyugvó pályaívéhez, melyet az amerikai absztrakt expresszionizmus és a természeti népek művészete határoz meg.
A legfiatalabb családtag, Seres Dávid (1975-2005) teológus pályára készült, miközben a művészi alkotómunka is szerves része volt tragikusan rövid életének. Eddig ismeretlen festményeit és rajzait édesapja válogatásában láthatja a közönség.
A három alkotó együttes megjelenése különös összefüggésben állítja elénk a Seres család férfitagjainak közel hét évtizedet felölelő, apáról fiúra szálló artisztikumát és városunk, pátriánk szerepét életükben, művészetükben.
Helyszín: Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2., Bejárat a Széchenyi utcáról)
Nyitvatartási idő: keddtől – szombatig 9–17 óráig.
Seres János és Seres Dávid kiállítása 2020. február 29-ig, Seres László kiállítása 2020. április 11-ig tart nyitva.
Seres László festőművész (1945)
-
Seres László
1945-ben született a felvidéki Felsőbalogh közelében, egy erdészházában.
1948-tól Miskolcon, a városban él, 1961-től a miskolci művésztelepen.
1967-ben felvették a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő-restaurátor szakára.
1968-ban az Egyesült Államokba disszidált, két évig New Yorkban élt. Felvételt nyert Cooper Union School of Art and Architecture 3. évfolyamára, ahol festészeti és grafikai tanulmányokat folytatott.
1970-ben hazatért és folytatta a főiskolát, ahol 1976-ban végzett. 1978-ban két önálló kiállítása volt.
Évekig retaurtátorként dolgozott, 1990-ben a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora lett és nevéhez kötődik többek között a Vizsolyi templom freskóinak a helyreállítása. 1994 óta a teleket Indiában, Bombayban töltötte, ahol egy indiai kollégájával restaurátorműhelyt alapított.
2006-ban, 28 év szünet után kezdett ismét festeni. 2008-ban Kishonthy Zsolt művészettörténész fedezte fel és két nagyszabású kiállítást rendezett korai munkáiból, Budapesten. Kiállításai nyíltak többek között Bombayban, Újdelhiben, Maimaiban, Losoncon, Párkányban, Domboson, Budapesten és Miskolcon.
“Seres László szerint a műalkotás nem az „én” elhatározásából, csupán annak segítségével születik bele a létezésbe. Művészete objektív – vallja –, ezért nem rejthet magába hétköznapi értelembe vett tartalmakat, fogalmakat, sőt az általa szubjektívnek tekintett „valóságos” formákat is kerülendőnek ítéli.
Seres művészetének máig meghatározó élménye az amerikai absztrakt expresszívizmus, melynek egyik nagy, átfogó kiállítását élőben látja a Modern Múzeumban, New Yorkban 1969-ben (Jackson Pollock, Morris Louis, André Masson, Henri Michaux, Picasso, Cézanne).
Szinte semmilyen hatással nem volt és nincs rá a 20. századi modern magyar és a kortárs művészet. Egyedül Kondor Béla az, aki alapvető befolyást gyakorol Seres művészetére. Mivel az ő művészete teljesen idegen Seres művészetfelfogásától, ezért nem is egy közvetlen esztétikai, vagy formai hatásról van szó, hanem a művészet mibenlétéről való azonos gondolkodásról.
Seres művei nem ábrázolnak, nem idéznek, nem egyszerűsítenek valamely valóságos látványt. Művészetének, alkotásmódjának egyik alapeleme a koncentrált gesztus, amelyben egyesíti a teljes elengedettséget a teljes figyelemmel. A „non ego” működését engedi szabadon ekkor, ez a folyamat számára a művészet megnyilvánulásának objektivitása.”
Kishonthy Zsolt művészettörténész
Seres János festőművész (1920 – 2004)
-
Seres János
Seres János Selyeb községben, 1920. július 22.-én született. A vidék később is, egész művészi pályafutása során ihletője maradt.
A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. 1947-től a Miskolci Művésztelepen élt és oktatott. 1968-tól tizenkét évig Egerben, a Tanárképző Főiskolán tanított. Főiskolai docensként generációkat nevelt.
A vizuális kultúra érdekében meghatározó, maradandó munkát alkotott, a ma is élő országos tárlatok életre hívásával (pl.: Egri Akvarell Biennále).
A szerkezetiséget hangsúlyozó tájképeit a statikus egyensúly és a teljes befejezettség jellemzi, anyagkezelése azonban lírikussá teszi konstrukcióit. A festményei visszafogott színvilágúak, tájképeire és csendéleteire a színek redukciója, a szerkezet és a forma kiemelése, a tér vetületként megjelenítése, a tónuskontrasztok hangsúlyozása a jellemző. Igényessége mértékadó művésszé avatta.
Művei számos hazai magán- és közgyűjteményben megtalálhatóak.
A 2020-as emlékkiállítás a gazdag életmű csak egy kis szeletét villantja fel. A tárlathoz, Seres Jánosra, a művészre és a pedagógusra emlékező konferencia is csatlakozik.
Seres Dávid (1975-2005)
-
Seres Dávid
1975-ben született Budapesten, Miskolcon és Lillafüreden, a Bükkben cseperedik fel. Középiskoláit Miskolcon végzi, majd tanult a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékén teológiát.
Kamasz éveitől folyamatosan festett, meghatározó volt számára nagyapja és édesapja szemlélete az élethez és a természethez kapcsolódás, látásmód és hozzáállás. Rövid életét a nyelvek, a filozófia, a teológia és a vallástörténet tanulása mellett a festés végigkiséri.
Járt többször Indiában, Afrikában, de otthonának a Bükköt érezte. Restaurátor asszisztensként unikális műemléképületeken dolgozott.
Emberi hanyagság miatt élete egy tragikus baleset miatt 30 éves korában megszakadt.
Kapcsolódó programok:
Seres János Emléknap
2020. február 18. (kedd), 14:00–16:30
Beszélgetés Seres Jánosról a festőművészről, a pedagógusról és az emberről
Közreműködik: Rézművesné Nagy Ildikó, Pollner Erika, Dr. Tóth Tibor, Pecze János, Szentirmai László, Kárpáti László
Kalász László, Dobrik István verseit elmondja: Balázs István
Moderátor: Dr. Hajdú Ildikó
Filmvetítés: Dr. Tóth Tibor: Rend és szabadság
A program ingyenes!
