Szalay Edit: Modern örökség
Szalay Edit ötvösművész Modern örökség című kiállítása
megnyitó: 2021. szeptember 10. péntek, 16 óra
a kiállítást megnyitja: Aranyosi Zsuzsánna, DLA ruhatervező iparművész
látogatható: 2022. január 23-ig, keddtől szombatig 9-17 óráig
Sokféle örökség létezik. Lehet az egész társadalmat érintő, azon belül a szűkebb hazánkat – a magyarságot – érintő, akár zenei, kulturális, történelmi, gazdasági, és genetikai örökség. Örökölhetnek pl. városok, intézmények, családok, és maga az ember. Az örökségek pozitív és negatív érzelmeket hívhatnak elő az alkotóban és a befogadóban egyaránt.
Számomra miért fontosak az érzelmek? Miért is kell újra élnünk az örökségekkel kapcsolatos érzelmeinket?
„Az érzelmeink kimutatása – persze a helyzetnek és a szereplőknek megfelelően – tesz minket igazán emberré és azok elfedése, hosszú távú elrejtegetése magunk és mások előtt pedig megbetegít – egyént és társadalmat is egyaránt megbetegítő.” [1] Vállalnunk kell az örökségek által előhívott régi és új érzelmeinket, ezek a pillanatok mindig magukban hordozzák a megújulás és újratervezés lehetőségét. „Az élet nem mindig folytatható ugyanúgy, ahogyan sokáig hittük, és hogy igen, az életreceptek átírhatóak, sőt, vannak helyzetek és vannak pillanatok, amikor legfőbb feladunk ezek átírása és újragondolása. A jóistentől is szabad akaratot kaptunk – annak minden szépségével és felelősségével.”[2]
Az embernek a munka, a művésznek az alkotás – mely sok érzelmet teremt készítőnek, befogadónak egyaránt – sokszor terápiás jellegű, segítheti a túlélést egy-egy helyzetben. Én is hiszek abban, hogy ezekkel feladatunk van, hogy éljünk általuk az Örökségek újra gondolásával és az újra tervezés lehetőségével. 2021-ben „A Móricz által oly’ szépen megrajzolt urambátyám világ és a Hankiss által oly’ szépen leírt újfeudális világ” talán jobbá tehető vele.
Szeretném ezekre a gondolatokra felhívni a figyelmet alkotásaimmal.
[1-2] Dr. Szabó-Tóth Kinga (Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete – Miskolci Egyetem)
Alkotásaimról
Az ékszereim tervezésénél kezdettől érdekelnek a kapcsolódások, a mozgások, a rejtett tartó- és mozgatószerkezetek, a nem szokványos anyaghasználat. Hogy hogyan lehet megmenteni a tárgyakat, különös anyagokat ékszerként, úgy hogy még azért funkcionáljon. Az ékszertől idegen tárgyak, amiket felhasználok, elvarázsolnak anyagukkal, formáikkal, felületeikkel, szerkezeteikkel, új megfogalmazásban „élik” elfeledett életüket. Nem az anyag értéke, hanem az egyedisége, – szinte – megismételhetetlensége teszi számomra érdekessé, értékessé. Ezekben az alkotásokban a múlt és a jelen egyszerre jelenik meg.
Ékszereim egy része, nem csak formai, hanem gondolati pluszt is hordoznak, üzenetet is közvetítenek. Alkalmasak arra, hogy üzenjek vele, szimbólumok, idézetek felhasználásával. Az üzeneteknél a régebbi korok ma is aktuális gondolatait, mondanivalóit, idézeteit használom fel, az alkotások címében is, a tartalomra felhívva a figyelmet.
Természetesen vannak klasszikus, a mindennapi használatot kielégítő nemes és drága anyagokból tervezett és elkészített ékszereim is, ahol a megrendelővel beszélgetve, megismerve készítem el az egyedi ékszert.
Középiskolás korom óta érdekel a festészet is. Ez az oka annak, hogy olajfestményeimmel is megjelenek egy-egy szakmai zsűri által válogatott tárlaton.
A festmények saját belső motiváció által – nem rendelésre – készültek. Mondanivalójuk a mindenkori lelkiállapotomat tükrözik. Foglalkoztatott a tűz, annak ereje, majd hamuvá válása. Az „átjárás” fogalma. Az ablakok, ajtók kinyitása – bezárása. Kilincsek, ablakütközők, melyek az ékszerekben is előbukkannak.
Alkotói, művészeti tevékenységem
1978-tól élek Miskolcon, két gyermekemmel és a férjemmel. Családomban a művészet iránti érdeklődés és érzékenység generációkon keresztül követhető, ami meghatározta a szemléletemet, és az életemet is. Ötvösnek készültem. Nem az Iparművészeti Egyetemen keresztül, mert a 80-as években a nemesfémhasználat szigorú korlátozása miatt az iparművészek sokáig „nemes” anyagokkal nem dolgozhattak, ez a kiváltság a mestervizsgázott szakmunkásoknak adatott meg, ami az ötvös szakmán belül jelentős konfliktusokat generált. Ez a magyarországi speciális helyzet indokolta, hogy ötvös szakmunkás lettem. Szerencsés voltam, hogy egyáltalán tanuló lehettem ebben a szakmában. A 80-as években, sok volt a vevő, kevés ékszer volt a boltokban, a vásárlás uniformizált volt, szinte mindenki ugyanazt az ékszert tudta megvenni. Az irányított gyáripar a kreatív megújulást lehetetlenné tette. Nem értettem egyet, a sok aranyból könnyen előállított, esztétikailag szegényes tervezésű ékszerek tömegével. Az ötvös javított, alig készített új ékszert. A tervezést a szakmunkás nem ismerte, a szakiskolában nem tanították velünk, hiányzott a rajz, a szaktörténet és a népművészet oktatása is. A „kötelező állami évek” után mestervizsgáztam Budapesten, hogy saját tervezésű és kivitelezésű ékszereket készíthessek, és hogy tanulókat vállalhassak, mert a vállalati évek alatt is magától találtak meg az oktatói feladatok.
A 90-es évek elején előbb óraadó, majd főállású tanárként hívtak tanítani a miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskolába az akkori művészeti igazgatóhelyettes – Demcsik Attila ötvösművész – meghívására. (mai nevén, Miskolci Szakképzési Centrum Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola) Ekkor köteleztem el magam az itt folyó művészetoktatás iránt. A diákok, az ötvösség, és a művészet iránti tiszteletből adódóan, és természetesen saját belső igényem miatt szereztem diplomát különböző felsőfokú intézményekben, lettem tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, majd meghívásra a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Ötvös Szakosztályának. 10 éve vállalok a művészeti oktatásban vizsgáztatást, az ország különböző területein.
Szeretnék hinni abban, hogy a művészeti oktatással és alkotásaimmal is hozzájárulok ahhoz, hogy az ötvösség visszanyerhesse régi méltóságát társadalmunkban, a globalizált ékszergyártás ellenére. Tanári munkám eredményeként több diák tanult tovább a művészeti felsőoktatásban, itthon és külföldön egyaránt, és sikeres szakmai élettel rendelkeznek.
Gyermekeim egyéniségek, tehetségesek. Nevelésük sokáig igényelte, hogy a saját alkotótevékenységemet háttérbe helyezzem.
Fontosabb kiállításaim
Nemzetközi meghívásos kiállítások:
2019 Az Ékszer felszabadítás c. kortárs magyar ékszer, Római Magyar Akadémia (ékszerek)
2018 Az Ékszer felszabadítása c. kortárs magyar ékszer. Prága. Magyar Intézet (ékszerek)
2017 Ezüsttől a vasig. Grúzia. Magyar napok Tbilisziben. Kortárs ötvös kiállítás. (ékszerek)
2017 Az Ékszer Metamorfózisa. Brüsszel. Kortárs magyar ékszerkiállítás Brüsszelben, a Magyar Intézetben.
Magyarország:
2020 X. Magyar Fémművészeti Kiállítás (Budapest. B. L. Terem – ékszerek)
2020 Móra Ferenc Könyvtár. Miskolc (egyéni kiállítás, festmények és ékszerek)
2019 XII. Ötvösművészeti Biennále (Budapest, Klebelsberg Kunó Művelődési Ház – ékszer kollekció, dísztűk, plakettek)
2019 DIMENZIÓK Szeged. Reök–palota. Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Képző-, Ipar- és Fotóművészeti Kiállítása. (ékszer)
2019 IX. Magyar Fémművészeti Kiállítás. Meghívásos. (Budapest. B. L. Terem – ékszerek, plakettek)
2018 XXIV. Téli Tárlat Miskolc. (Miskolci Galéria – olajfestmények)
2018 VIII. Magyar Fémművészeti Kiállítás. Meghívásos. (Budapest. B. L. Terem – ékszerek)
2018 Az Ötvösművészeti Biennálék Díjazottjai 2007-2017. Budapest. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége. (ékszerek)
2018 ARANY-KODÁLY meghívásos kiállítás a MANK Galériában. Szentendre. (ékszerek)
2017 VII. Magyar Fémművészeti Kiállítás. Meghívásos. (Budapest. B. L. Terem – ékszerek)
2017 XI. Ötvösművészeti Biennále (Budapest, Klebelsberg Kunó Művelődési Ház – ékszer kollekció, ötvöstárgy)
2017 KÁOSZ ÉS REND. Szeged. Reök–palota. Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Képző-, Ipar- és Fotóművészeti Kiállítása. (olajfestmény)
2017 Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei ŐSZI TÁRLAT. Városi Galéria. Nyíregyháza (olajfestmények)
2017 AZ ÉKSZER METAMORFÓZISA. Kortárs magyar, ékszerkiállítás. Budapest. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége.
2017 „METSZÉSPONTOK” (Egyéni kiállítás. FAZOLA Galéria Miskolc, ékszerek és festmények)
2016 VI. Magyar Fémművészeti Kiállítás. Meghívásos. (Budapest. B. L. Terem – ékszerek)
2016 Zrínyi Ilona Gimnáziumban végzettek kiállítása. Miskolci Nemzeti Színház. (ékszerek)
2015 HARMÓNIA. Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Képző-, Ipar- és Fotóművészeti Kiállítása. (Szentendre – MűvészetMalom – olajfestmény)
2015 V. Magyar Fémművészeti Kiállítás. Meghívásos. (Budapest. B. L. Terem – ékszerek)
2015 X. Ötvösművészeti Biennále (Budapest, Klebelsberg Kunó Művelődési Ház – ékszerek)
2014 XXII. Miskolci Téli Tárlat (Miskolci Galéria – olajfestmény)
2014 Mester és tanítvány. (Miskolci Galéria. Petró-ház. J. Szalay Edit és Juhász Ádám designer közös kiállítása.)
2014 LABIRTINTUS. Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Képző-, Ipar- és Fotóművészeti Kiállítása. (Szentendre – MűvészetMalom (ékszerek)
2014 Tanáralkotások a Fazekasban. (Miskolc, Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – olajfestmény)
2012 VASTÓL AZ EZÜSTIG II. Meghívásos kiállítás. (Budapest Barabás Villa – ékszerek)
2012 XXI. Miskolci Téli Tárlat. (Miskolci Galéria – olajfestmény)
2011 VIII. Ötvösművészeti Biennále (Budapest, Klebelsberg Kunó Művelődési Ház –ékszerek)
2009 XX. Miskolci Téli Tárlat. (Miskolci Galéria – olajfestmény)
2007 100 éves a Zrínyi. (Miskolc, Nemzeti Színház – ékszerek)
2007 VI. Ötvösművészeti Biennále (Budapest, Klebelsberg Kunó Művelődési Ház – ékszerek)
2007 Duna Galéria. (Budapest – ékszerek)
2005 XVIII. Miskolci Téli Tárlat. (Miskolci Galéria – ékszerek)
2001 XVI. Miskolci Téli Tárlat. (Miskolci Galéria – ékszerek)
Díjak, tagságok
Tagságok:
2006-tól Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
2017-től Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége
Díjak
2020-2021. A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának ösztöndíja
2015 A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának Szakmai Díja
(X. Ötvösművészeti Biennále. „Palatáblától az iPadig” ékszer kollekció tervezéséért)
2012 „Gábor Áron Díj” A Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola díja, szakmai munkáért
Tanulmányaim, munkahelyek
2012-2013. Szakvizsgázott pedagógus. Közoktatási vezető (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
2007-2009 Vizuális nevelőtanár szak (Pécsi Tudományegyetem. Művészeti Kar)
1998-2002. Rajztanár (Nyíregyházi Főiskola)
- Ötvös mestervizsga. (Budapest)
1982-1984. Ötvös szakma. (Budapest „Práter utca”- elmélet, Miskolc – Órások Szövetkezete gyakorlat)
1978-1982 Zrínyi Ilona Gimnázium, rajz tagozat (Miskolc)
Rajzi tudásom és szemléletem fejlődésében – kronológiailag felsorolva – Seres János és Papp László festőművészek, Fata György formatervező iparművész, Vincze Ildikó keramikus művész, Demcsik Attila ötvösművész, Horváth János festőművész, Nagy Lajos szobrászművész és Losonczy István festőművész voltak meghatározóak. Továbbá az iskola művészeti és pedagógiai kollektívája, szakmai munkája, melyben dolgozom.
Oktatói tevékenység, munkahelyek:
1996-től folyamatos. Miskolci Szakképzési Centrum Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola (a Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Építőipari és Művészeti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája és a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola jogutódja.) Ötvös szaktanár, rajztanár, művészeti csoportvezető
1995 – folyamatos. Ötvös egyéni vállalkozás (másodállásban)
1988-2005. Aranyműves tanulók kihelyezett gyakorlati oktatása