A katalógust tervezte és a kötet fotóit készítette: Bogár György
Végvári Lajos katalógus előszava
„Inter arma silent musae” – a harcok között hallgat a művészet – mondja a latin közmondás. Ezt a véleményt szeretnék elutasítani a képzőművészek, midőn országos és helyi kiállításokat rendeznek. Tevékenységükkel cáfolni kívánják azt a nézetet, hogy most, a politikai és gazdasági újjászerveződés idején is szükséges a művészet. E sorok írójával együtt vallják, hogy az igazi művész érzékenyen reagál környezetének minden rezzenésére, s függetlenül az újsághírektől is észleli a társadalmi atmoszféra alakulását.
Ebben a vonatkozásban nagy hagyománya van a miskolci téli tárlatoknak. Közel ötven éve, hogy a város művészei megszervezték a vidéken élő képzőművészek első önálló tárlatát, majd ezt követően az első miskolci őszi tárlatot. Különösen fontos volt a második őszi tárlat, mely 1956 októberében nyílt meg. Ez a rendezvény volt az első jelentős demonstráció a sztálinista művelődéspolitika és a zsdánovi esztétikai dogmák ellen. Sajnálatos, hogy az októberi forradalom eseményei miatt ennek a rendezvénynek a jelentősége nem ment át a társadalmi köztudatba. A művészek azonban felfogták a miskolci kezdeményezés jelentőségét és éveken át részt vettek a téli tárlattá átalakult miskolci bemutatkozáson.
A budapesti kiállítási alkalmak gyarapodásával azonban a miskolci téli tárlatok veszítettek népszerűségükből. Ez a rendezvény jelenleg a város és Nógrád, Heves és Borsod megye képzőművészeinek nyújt szereplési alkalmat. A rendező szervek arra a belátásra jutottak, hogy nem csupán a Képzőművész Szövetség tagjainak képeit és a Művészi Alapba felvett alkotók műveit engedik a falra kerülni, újabban lehetővé tették, hogy az úgynevezett amatőrök is bemutathassák egy-egy értékesnek tűnő alkotásukat.
Jelenleg a miskolci téli tárlat tehát az Észak-Magyarországon élő képzőművészek fóruma. A kiállításra elfogadott művek viszonylag hiteles képet adnak a megye jelenlegi vizuális kultúrájáról. Ez a helyzet annyira zavaros, hogy a kívülállónak nehéz eligazodni. A művek ugyanis több csoportba sorolhatóak. A legjava alkotások tükrözik azt a változást, amely nemcsak a társadalomban, hanem a művészek tudatában is létrejött. Új témák, szabadabb megoldások, az egyéniség kötetlenebb megnyilatkozásai, új lehetőségeket, a megújulás ígéretét hordozzák magukban. Természetesen az évtizedes beidegződések nehezen oldódnak fel és fékezik az egyes alkotók megújulási szándékát.
Ilyen művek azonban egyelőre még kevesen vannak. A kiállításon látható alkotások, elsősorban a festmények azokat a művészeti közhelyeket, konvenciókat ismétlik, amelyek a mai vizuális kultúrában általánosan elfogadottak. Egyaránt megtalálhatók a naturalista természetutánzás, a rosszul megemésztett szürrealizmus és a sokszor csak véletlenszerűen létrejött absztrakt és informel megoldások. A művészet azonban nem svédasztal: aki alkotással foglalkozik, annak a konvenciók követése helyett meg kell találnia az őt kifejező személyes ábrázolásmódot, legyen az bármilyen egyszerű, de csak így lehet hiteles.
A meglehetősen eklektikus és változó színvonalú művek ellenére a kiállítás nagy érdeme, hogy létrejött. Örvendetes, hogy művészeink és a rendezők, a mostani sokat emlegetett rossz gazdasági helyzetben is bizakodnak abban, hogy értő közönségre találnak. Bíznak abban, hogy a vállalatok, közületek és áldozatkész egyének támogatni fogják törekvéseiket. Együttérzésük, jelenlétük bíztató erő ahhoz, hogy fennmaradjanak és sikeresek legyenek a miskolci téli tárlatok, s növekedjenek értékben és hírben is ezek a rendezvények
Végvári Lajos
Miskolci Téli Tárlat 1990. évi katalógusa letölthető pdf formátumban
A díjazottak listája:
Miskolc Megyei Város Tanácsának díja – Szanyi Péter szobrászművész
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Tanácsának díja – Mazsaroff Miklós festőművész
Nógrád Megyei Tanácsának díja – Vasas Károly szobrászművész
Salgótarján Város Tanácsának díja – Hegedűs Morgan festőművész
Ózdi Kohászati Üzemek díja – Kunt Ernő festőművész
DIMAG Rt. díja – Tóth Imre festőművész
Miskolci Galéria díja – Szalay Lajos grafikusművész
Timpanon építész és mérnöki iroda díja – Lukovszky Ilona iparművész
A kiállítást rendezte: Jurecskó László művészettörténész
A kiállítást megnyitotta: Gergely Mihály író
Rendező szervek:
Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezete
Miskolci Galéria
A zsűri tagjai:
Feledy Gyula grafikusművész
Mazsaroff Miklós festőművész
Németh Éva főelőadó
Pusztai Ágoston szobrászművész
Seres János festőművész
Tóth Imre festőművész
Dr. Végvári Lajos művészettörténész
A kiállításon 62 művész 126 alkotással vett részt.
↓ válogatás a díjazott alkotók műveiből
kiállított művek jegyzéke
FESTMÉNY
BALOGH LÁSZLÓ
Nyárvég, olaj, 55×65 cm
Őszi erdő, olaj, 60×50 cm
Artisztikus történetek, akvarell,gvass, 61×50 cm
BARCZI PÁL
Régi hajnalok emlékére, olaj+olajpasztell, 90×85 cm
Őszi emlék, olaj, olajpasztell, 70×80 cm
Erenyői ősz, olaj, olajpasztell, 50×80 cm
BERTHA ZOLTÁN
Adyra gondolva: „Úgy elfogyott a magyar”, olaj, 94×70 cm
DROZSNYIK ISTVÁN
Föld asszociációk I-II.., vegyes technika, 32,5×46 cm
ERDŐS JÚLIA
Vízpart I-II., szizál (méret nélkül)
HEGEDŰS MORGAN
Mit nekem!, pasztell, 62×84 cm
KALLÓ LÁSZLÓ
Hajnali menet, olaj, 130×150 cm
1936., olaj, 90×125 cm
KAVECSÁNSZKI GYULA
A Királyhegy holdfényben, tempera, 50×70 cm
Külváros, tempera, 35×43 cm
KELLER LÍVIA
Komédiások, vegyes technika, 50×60 cm
Kék ernyők, vízfesték, 17×61 cm
KONCZ JÓZSEF
A Hernád Bőcsnél, olaj (méret nélkül)
KORKOS JENŐ ZOLTÁN
Sanyi bácsi bezárta a kaput, plextoll, 70×50 cm
Gyulai nyár, olaj, 92×61 cm
KRISTÓF ÁGNES
Sziklák a tengerben, olaj, 40×50 cm
KUNT ERNŐ
Györöki mandulafák, fedővízfesték, 54×132 cm
Júliusban reggel, olaj, 100×140 cm
A „Látóköveknél”, olaj, 100×203 cm
KUSTOR GYULA
Pusztuló város, olaj, 50×100 cm
LACZKÓ-PETŐ MIHÁLY
Az esőre várva (Markó Béla versére), olajpasztell, 60×47 cm
MAZSAROFF MIKLÓS
Tavaszi emlék Hollandiából I., olajtempera, 80×60 cm
Tavaszi emlék Hollandiából II., olajtempera, 110×90 cm
Tavaszi emlék Hollandiából III., olajtempera, 80×60 cm
MÁGER ÁGNES
Izsák feláldozása, olaj, 80×40 cm
Józsefet eladják, olaj, 80×40 cm
Jákob és az arkangyal, olaj, 80×40 cm
NAGY BÉLA
Begóniák, tempera, 60×81 cm
Gyula (részlet), tempera, 60×70 cm
NOVÁK TAMÁS
Zodiákus jelenet, olaj, 40×50 cm
OROSZ CSABA
Csendélet, vegyes, 50×70 cm
PAPP LÁSZLÓ
Házak, olajtempera, 65,5×73,5 cm
Dr. Vargha László, olajtempera, 60×50 cm
Bányató, olaj, 60×70 cm
PETŐ JÁNOS
Át a határon, tempera, 60×80 cm
Sárga eb, tempera, 50×70 cm
Harangtorony, tempera, 60×80 cm
RAFFAI KINGA
Holdfény, batik, 54×64 cm
Örökkön való szent szépség, batik, 66,5×63 cm
RÉZMŰVESNÉ NAGY ILDIKÓ
Madár II., kollázs, 25×24,5
Elmozdulás, kollázs, 25×24,5 cm
RIVNYÁK LÁSZLÓ
Sajópart, pasztell, 29×40,5 cm
SERES JÁNOS
Ősz, vegyes technika, 50×70 cm
Facsoport, vegyes technika, 42×62 cm
Csabai út, vegyes technika, 34,5×48 cm
SEVCSIK JENŐ
Dombos táj, olaj, 38×44 cm
SÍRÓ LAJOS
Fejek, akril, 36×38 cm
SOMOSKŐI ÖDÖN
Domboldal, plextoll, 28,5×32,5 cm
Őszutó, plextoll, 23,5×33 cm
SZABÓ JÁNOS
Árva madár, vegyes technika, 40×28,5 cm
TÓTH IMRE
Borház, olaj, 40×70 cm
Táj, olaj, 40×70 cm
Kecsketető, olaj, 40×60 cm
WIESZT JÓZSEF
Mese, olaj, 70×100 cm
„Aludj el szépen kis Balázs”, olaj, 70×100 cm
ZSIGNÁR ISTVÁN
Balatonföldvári táj, akril, 33,5×49 cm
Őszi csend, akril, 33×48,5 cm
GRAFIKÁK
KAVECSÁNYSZKY GYULA
Este, hidegtű, 14×18 cm
Félelem, hidegtű, 13×14 cm
KECSKEMÉTINÉ TÖRŐ IRÉN
Nádas II., diópác, 51×42 cm
Napraforgók, vegyes technika, 70×50 cm
Csendélet kenyérrel, vegyes technika, 68×48 cm
KOZMA JÓZSEF
Edelényi anzix II., vegyes technika, 30×40 cm
MEZEY ISTVÁN
Valaki hiányzik I., rézkarc, 30×40 cm
Valaki hiányzik II., rézkarc, 16×34 cm
Valaki hiányzik III., rézkarc, 16×34 cm
NAGY LAJOS
Tanulmány, tus, 28,5×37 cm
Tanulmány, tus, 28,5×37 cm
NÉMETH KATALIN
Átváltozás, tus, 49×34 cm
PAZÁR ÉVA
Váralja, tus, 43×30 cm
Dr. PINTÉR NÁNDOR
Gyűrődések, vetődések, ceruza, 21×31 cm
Az eltorzultak tragédiája, vegyes technika, 86,5×61,5 cm
SÁNDOR ZSUZSA
Emberek és falak I., papírmetszet, 52×37 cm
Emberek és falak II., papírmetszet, 52×37 cm
Emberek és falak III., papírmetszet, 59×41 cm
SEVCSIK JENŐ
Táj fákkal, tus, 21×29 cm
Portré, tus, 19×17,5 cm
SZALAY LAJOS
Pegazus I., tus, 50×40 cm
Pegazus II., tus, 45×50 cm
Szent György, tus, 32×35 cm
SZANYI PÉTER
Szoborterv I_III., tus, 30,5×22 cm
SZERDAHELYI JUDIT
Cím nélkül I., papírmetszet, 60×42 cm
Cím nélkül II., papírmetszet, 60,5×42,5 cm
TELLINGER ISTVÁN
Összetartozások I. A. I. B., linóleummetszet, 29×20 cm
Összetartozások II. A. II. B., linóleummetszet 29×20 cm
SZOBOR
BAKÓ-HETEY ROZÁLIA
Kibontakozás és Elmúlás, mázas porcelán, 16×18 cm
BOBÁLY ATTILA
Egy pásztor, bronz (méret nélkül)
BORSOS ISTVÁN
Ölelés, márvány, 15x15x25 cm
Pihenő, márvány, 30x24x16 cm
DEBRECZENI ZSÓKA
Nike I-II., kerámia (méret nélkül)
JÓSZAY ZSOLT
Az utazó, színezett fa, 66 cm
Eszmélés, színezett fa, 50 cm
Apám, színezett fa, 34 cm
LAKATOS MIHÁLY
A zene mindenkié III., bronz, fa, 17×28 cm
LITVIN JÓZSEF
Fekete kapcsolat, acél, bazalt, 50x50x50 cm
PELCZ ZOLTÁN
Plasztika I_III., kerámia (méret nélkül)
PUSZTAI ÁGOSTON
Csillagmező, márvány (méret nélkül)
A művész, bronz, márvány (méret nélkül)
Sellő, bronz (méret nélkül)
SZANYI PÉTER
Zászló, vas, 216 cm
Emlékműterv, vas, 40 cm
VARGA ÉVA
Jel (technika és méret nélkül)
VASAS KÁROLY
Mátyás király, krómacél, 90×180 cm
A II. világháború magyar katonai áldozatainak emlékére I-II., krómacél, 110 cm
ÉRMÉK
BALATONI KLÁRA
Csillagok I-III., bronz, 13 cm Ø
TEXTILEK
LUKOVSZKY ILONA
Sárkányos irattartó, bőr (méret nélkül)
Neszeszer (előtanulmány egy hátizsákhoz), bőr (méret nélkül)
Munkakötény, vászon (méret nélkül)
Imaszőnyeg (felekezeten kívülieknek), gyapjúnemez (méret nélkül)
ZOMÁNC
MÉSZÁROS ERZSÉBET
Riasztás teliholdnál, tűzzománc, 55×48 cm
NAGY GY. MARGIT
Kompozíció, tűzzománc, 20×20 cm
↓ válogatás megjelent híradásokból, újságcikkekből
Zsűri előtt _ Déli Hírlap, 1990. szeptember 24.
A Téli Tárlatra küldött alkotások – Zsűri előtt
A kialakult hagyományokhoz híven, páros esztendőkben rendezik meg a Miskolci Téli Tárlatot. A Képzőművészek Észak-magyarországi Területi Szervezete, a Miskolci Galéria és más intézmények által kétévenként meghirdetett kiállítására az idén Borsod, Heves és Nógrád megyékben élő és alkotó művészek közül 74-en 267 alkotást küldtek be.
A hivatásos művészek mellett az idén lehetőséget nyújtottak a megfelelő színvonalat elért, öntevékenyen képzőművészettel foglalkozók bemutatkozására is.
A beküldött alkotások zsűrizése megtörtént. Ennek alapján a december elsején megnyíló Téli Tárlaton 61 művész 127 alkotása kerül közönség elé. A műfajonkénti megoszlás szerint ebből 44 grafika, 49 olajfestmény, 25 a szobor és 9 az iparművészeti alkotás.
A zsűri döntése alapján grafikákból és festményekből a beküldötteknek mintegy felét, szoborból csaknem valamennyit, míg az iparművészeti alkotásoknak alig egyharmadát mutatják be.
Mint a korábbi években, az idén is a díjzsűri döntése alapján jutalmazzák a legjobb műveket.
“Déli Hírlap_1990_09_24.pdf” letöltése
delihirlap_1990_09_24.pdf – Letöltve 150 alkalommal – 1,01 MB
Szombaton nyílik _ Déli Hírlap, 1990. november 28.
Szombaton nyílik – Miskolci Téli Tárlat
A több évtizedes hagyományoknak megfelelően az Országos Grafika Biennáléval felváltva, minden páros évben rendezik meg a Miskolci Téli Tárlatot. A Miskolci Galériában már folyik a beadott művekből a zsűri által bemutatásra alkalmasnak tartott alkotások rendezése.
A december elsején, szombaton nyíló tárlatra 74 művész 267 munkát adott be, a szakmai zsűri 61 művész 127 alkotását tartotta méltónak, hogy a közönség elé kerüljön. Ebből 44 a grafika, 49 a festmény, 25 a szobor, és 9 különböző iparművészeti alkotás. Így a kiállítást látogató közönség az Észak-Magyarországon élő alkotók összesen 254 művét láthatja. Az idei Téli Tárlat ugyanis a Borsodban, Hevesben és Nógrádban élő képzőművészek seregszemléje. Nemcsak a hivatásos képzőművészek mutatják be alkotásaikat, de lehetőséget kaptak az öntevékeny, amatőr alkotók is a szereplésre.
Az idén is a legjobb alkotásokat díjazzák. A díjak odaítéléséről a szakmai zsűri, a díjalapítókkal közösen dönt. A Téli Tárlat nagydíját Miskolc város adományozza. Díjat alapított Borsod megye, Salgótarján város és Nógrád megye. Ugyancsak a díjalapítók között szerepel a Dimag Rt., az Ózdi Kohászati Üzemek, a Tinpanon Építési és Tervezőiroda, valamint a Miskolci Galéria is. A díjakat a megnyitón adják át.
“Déli Hírlap_1990_11_28.pdf” letöltése
delihirlap_1990_11_28.pdf – Letöltve 153 alkalommal – 1,01 MBKishonthy Zsolt _ Észak-Magyarország, 1990. november 30.
Nyílik a Téli Tárlat
Rendezik a bemutatásra kerülő műveket a Miskolci Galériában, ahol szombaton nyílik meg a kétévenként megrendezésre kerülő Téli Tárlat.
A kiállítás idén az Észak-Magyarországon, így Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Nógrád és Heves megyében élő és alkotó képzőművészek seregszemléje lesz. Ezen azonban nemcsak a hivatásos művészek, tehát szövetségi és alaptagok, hanem az öntevékenyen, amatőrként dolgozó képzőművészek is bemutatják alkotásaikat, melyeket a szakmai zsűri kiállításra méltónak tartott.
Az idén meghirdetett kiállításra a három megyéből 74 művész 267 alkotással jelentkezett. Ebből a zsűri 61 művész 127 alkotásár tartotta érdemesnek, hogy a nagyközönség elé kerüljön. A Miskolci Galéria összes termeiben megrendezett tárlaton 44 grafika, 49 festmény, továbbá 25 szobor és 9 iparművészeti alkotás „kerül a falra”.
A Téli Tárlatot évtizedek alatt kialakult szokás szerint a páros számú években rendezik meg az Országos Miskolci Grafikai Biennáléval felváltva. Így kerül most sor erre az eseményre, amely lehetőséget nyújt az Észak-Magyarországon élő és alkotó képzőművészeknek a bemutatkozásra, tevékenységüknek a nyilvánosság elé tárására.
Mint korábban, úgy az idén is, a legjobb alkotásokat díjazzák. A szakmai és az alapítókból álló zsűri döntése alapján adják ki Miskolc város nagydíját, továbbá Borsod megye és Nógrád megye, valamint Salgótarján város díjait. A díjalapítók között szerepel a Dimag Rt., az Ózdi Kohászati Üzemek, a Tinpanon Kft., valamint a Miskolci Galéria.
Kishonthy Zsolt
“Észak-Magyarország_1990_11_30.pdf” letöltése
eszakmagyarorszag_1990_11_30.pdf – Letöltve 144 alkalommal – 1,31 MBDobos Klára _ Észak-Magyarország, 1990. december 3.
Téli Tárlat a Miskolci Galériában
Nem egy „ötperces” kiállítás. A Miskolci Galéria termeiben elég sűrűn kerültek egymás mellé a művek, a 44 grafika, 49 festmény, 25 szobor, és 9 iparművészeti alkotás.
A Téli Tárlatnak majd ötvenéves hagyománya van városunkban. A kiállítást minden második évben megrendezik, lehetőséget nyújtva ezzel Nógrád, Heves és Borsod megye képzőművészeinek munkáik bemutatására. Mert általában ez a művészet lényege, a valamit mások számára is mondani, mutatni akarás. Ennek fóruma és megvalósulása pedig a kiállítás. S már mód van arra is, hogy nemcsak a Képzőművész Szövetség és a Művészeti Alap tagjai jelenjenek meg képeikkel, hanem az amatőr alkotók is bemutatkozhassanak.
A legjobb alkotásokat idén is a szakmai zsűri válogatta, díjazta. Tagjai között volt Végvári Lajos művészettörténész is, az ő gondolatat idézzük az anyagról:
„ A kiállításra elfogadott művek viszonylag hiteles képet adnak a megye jelenlegi vizuális kultúrájáról. Az itt látható alkotások, elsősorban festmények azokat a művészeti közhelyeket, konvenciókat ismétlik, amelyek a mai vizuális kultúrában általánosan elfogadottak. Egyaránt megtalálhatók a naturalista természetutánzás, a rosszul megemésztett szürrealizmus és a sokszor csak véletlenszerűen létrejött absztrakt és informel megoldások. Voltak olyanok, akik többféle felfogású munkát küldtek be, s a zsűrire bízták a döntést. A művészet azonban nem svédasztal: aki alkotással foglalkozik, annak a konvenciók követése helyett meg kell találni az őt kifejező személyes ábrázolásmódot, legyen az bármilyen egyszerű, de csak így lehet hiteles.”
A december 30-ig látható tárlatot az elmúlt szombaton Gergely Mihály író nyitotta meg. Kicsit talán ünneprontónak ható beszédében a NEFDOK (nem fontos dolgok köre) szindrómáról gondolkodott. Többek között szólt a sajtó lelkiismeretlenségéről, mikor csak a politikai botrányokról, a mindennapi negatív szenzációkról számol be, keresi azokat, de szava sincs, vagy csak nagyon kevés, a képzőművészeti eseményekről.
Hadd védjem meg a „mundért”. Mindannyian tudjuk, – bármennyire közhelyként hat is – , hogy igenis fontos a kultúra, s a művészet – az élet minősége szempontjából – vetekszik a politikával. Biztos, hogy a sajtó minden kulturális téren dolgozó munkatársa vallja ezt, s próbál is eleget tenni feladatának: erről másokat is meggyőzni.
Gergely Mihály beszélt a művészetben kialakult sajnálatos másik oldalról is, az eredetieskedő, különcködő, polgárpukkasztó művészetnek nevezett idétlenkedésekről, amelyek inkább leszoktatnak a tárlatlátogatásról.
Én optimistább szeretnék lenni. Nagyon örülök, hogy létrejött a kiállítás, hogy sokan voltunk a megnyitón, s hogy újonnan alapított díjak is átadásra kerültek…
A zsűri a következő művészek munkáit jutalmazta: Hegedűs Morgan Salgótarján városi tanácsának díját kapta, Kunt Ernő az Ózdi Kohászati Üzemek, Tóth Imre a Dimag Rt. díját vehette át, Mazsaroff Miklós Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Vasas Károly Nógrád megye díját kapta, Lukovszky Ilonát a Timpanon építész és mérnöki iroda jutalmazta, Szanyi Péter alkotásaiért Miskolc város nagydíját kapta, Szalay Lajos pedig a Miskolci Galéria különdíját vehette át.
(dobos)
“Észak-Magyarország_1990_12_3.pdf” letöltése
eszakmagyarorszag_1990_12_3.pdf – Letöltve 151 alkalommal – 1,24 MBBezárt a Téli Tárlat _ Déli Hírlap, 1991. január 5.
Bezárt a Téli Tárlat
Mecénások a galériában
Egy hónapnyi nyitva tartás után bezárt a Téli Tárlat a Miskolci Galériában. A közönség részéről az érdeklődés most sem volt kisebb, mint a korábbi években. Az iskolák tanulói is nagy számban, csoportosan keresték fel az Észak-Magyarországon, Borsod, Heves és Nógrád megyékben élő alkotóművészek műveit bemutató tárlatot. Mint Dusza Éva, a Galéria igazgatója közölte, mintegy háromezer látogató kereste fel a nyitva tartás ideje alatt a kiállítást.
Mint mecénás jelentkezett a múlt évben még hivatalban volt Borsod Megyei Tanács, amely nemcsak díj alapításával, de vásárlással is támogatta a kiállító művészeket. De művészetbarátok is vásároltak a kiállított művekből.
A Téli Tárlat bezárt, ám a galéria már az idei év első kiállítására készül. Január 21-én nyílik meg a Miskolcon élő és alkotó grafikus, Tellinger István tárlata, születésének ötvenedik évfordulójára. Annak ellenére, hogy a kiállítások pénzügyi fedezete még bizonytalan, a galéria elkészítette kiállítási tervezetét. Az idén tíz kiállítás megrendezését tervezik. Ezek között szerepel a Miskolcon élő, nemzetközi hírű grafikusművész, Szalay Lajos tárlata, s az ugyancsak városunkhoz kapcsolódó, életében a miskolci művésztelepet rendszeresen felkereső Kondor Béla emlékkiállítása.
“Déli Hírlap_1991_01_5.pdf” letöltése
delihirlap_1991_01_5.pdf – Letöltve 144 alkalommal – 1,03 MB