Ádám János megnyitó fotói

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria tisztelettel meghívja Önt

2026. november 6-án, (pénteken) 16:00 órára

a Miskolci Galéria – Rákóczi-házába (Miskolc, Rákóczi u. 2., bejárat a Széchenyi utca felől)

Richter Sára textilművész Jelen/lét
című kiállításának megnyitójára.

A kiállítást megnyitja:
Csanádi Szilvia művészettörténész

Kölcsönző intézmények és magánszemélyek:

Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen
Kacsuk Péter Imre
Rónaszéki László

A kiállítás 2027. január 10-ig, keddtől vasárnapig 9:00 órától 17:00 óráig látogatható

richtersara.hu

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

A 2026. október 26-án, hétfőn összeült válogató- és díjzsűri tagjai voltak:

Ferenczy Zsolt festőművész

Gosztola Kitti  képzőművész

Kónya Ábel képzőművész, kurátor

A kiállításra kiválogatott művek listája az alábbiakban olvasható:

“XXVIII. Miskolci Téli Tárlat felhívása pdf formátumban” letöltése

“XXVIII. Miskolci Téli Tárlat jelentkezési űrlap word formátumban” letöltése

Baranczó Benedek megnyitó fotói

A Miskolci Galéria a 2025-ben negyedik alkalommal meghirdetett Budapesti Illusztrációs Fesztivál (Billufeszt) díjazott alkotásaiból mutat be válogatást. A Billufeszt a magyar illusztrációs művészetet reprezentáló pályázat és kiállítás-sorozat. 2019 óta, két évente hirdetjük meg szabad beadásos pályázatunkat, négy kategóriában. Az eseményt azért hívtuk életre, hogy alkalmanként teret adjunk a magyar illusztrációs művészet legjobbjainak, pályakezdőknek és már ismert művészeknek egyaránt. Pályázatunkon klasszikus értelemben vett illusztrációkat állítunk ki, azaz olyan műveket, amelyek konkrét szöveges tartalomhoz kapcsolódnak. A pályaművek éppúgy lehetnek már nyomtatásban megjelent alkotások, mint illusztrációs tervek. Sem a technikát, sem a méretet nem kötjük meg, mivel a nyilvános tárlaton a közönség már digitális nyomatok formájában látja az alkotásokat.

Pályázatunkat az alábbi kategóriákban hirdetjük meg: felnőtt- és gyermekirodalmi illusztrációk, tudományos illusztrációk és szöveg nélküli képeskönyvek (böngészők, lapozók, silent book). Mivel kifejezetten célunk, hogy a gyermekirodalom mellett a felnőtt klasszikus és kortárs irodalomhoz kapcsolódó illusztrációk készítését is ösztönözzük, alkalmanként az adott évben évfordulós szerzők műveire külön pályázatot hirdetünk. Idén a budapesti Vigadó impozáns terében megrendezett tárlaton több mint 500 posztert, továbbá eredeti könyveket láthattak a látogatók. A miskolci közönségnek ebből az igen gazdag anyagból hoztunk most egy válogatást.

A Budapesti Illusztrációs Fesztivál alapítói: Herbszt László és Révész Emese

A 4. Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjazottjai

Legjobb gyermek- és ifjúsági irodalmi illusztráció: Molnár Jacqueline

Legjobb felnőtt szépirodalmi illusztráció: Kuti Luca

Legjobb Silent book: Iván Zsuzsanna

Legjobb non fiction illusztráció: Jásdi Juli

Legjobb pályakezdő művész díja: Csefó Vivien

Legjobb hallgatói munka: Schnell Fruzsina

Csirimojó Kiadó különdíja: Budai Lotte

Gyulai Líviusz életmű-díj: Szalma Edit

Staféta címmel nyílik meg

2026. szeptember 2-án, szerdán 17:00 órakor

a Miskolci Galéria Rákóczi-házában (3530 Miskolc, Rákóczi u. 2.)

egy művészcsalád három generációja

Romvári József (1926 – 2011) díszlettervező, látványtervező,
Romvári János (1953) képzőművész és
Romvári Márton (1975) festőművész

munkáit bemutató kiállítás.

Mindkét kiállítást Szilágyi Sz. Gábor művészeti író nyitja meg.

Romvári József kamarakiállítása  2026. október 4-ig,
Romvári János és Romvári Márton közös kiállítása 2026. november 15-ig
látogatható keddtől vasárnapig 9:00 és 17:00 óra között.

Romvári József: Légy jó mindhalálig – Dorogiék szobája 

Romvári József (1926 – 2011)

A Miskolci Galéria kamaratermében a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválhoz kapcsolódva a Staféta című kiállítással emlékezünk meg Romvári Jószef díszlettervező, látványtervező, egyetemi tanárról, a magyar filmgyártás kiemelkedő egyéniségéről, aki idén lenne 100 éves.

A 2026. szeptember 2. és október 4. között látogatható kiállítás a Nemzeti Filmintézetnél letétben lévő munkáiból válogat. Többek között a Forog a film, a Gyilkosok köztünk vannak, a Josephine Baker élete, a Légy jó mindhalálig, a Mephisto, a Noszty fiú esete…, a Sodrásban, az Utazás a koponyám körül, a Bástyasétány 74, és a Jadviga párnája című filmek látványtervei, díszletrajzai láthatók.

A Magyar Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán szerzett diplomát 1955-ben. 1955 óta dolgozott a Magyar Filmgyártó Válla­latnál nyugdíjazásáig, melynek 1978-1987 között a Szcenikai Osz­tályvezetője is volt. Egyaránt részt vett a hazai és külföldi produkciókban.

Több mint ötven évet felölelő, magas színvonalú filmszakmai munkásságáért az amerikai Emmy-díj (1991) és ACE-díj (1989) mellett Balázs Béla díjban (1971), Kiváló Művész (2003) és Érdemes Művész (1982), és Életmű díjban (1995) is részesült.

Nevéhez fűződik többek között az Oscar díjas Mephisto, az Emmy díjas Josephine Baker, vagy a szintén Oscarra jelölt Redl ezredes, Hanussen, Bizalom és A Pál utcai fiúk, a Cable-ACE díjra nominált Max és Helen, az Emmy díjra nominált A Notre Dame-i toronyőr, vagy a szintén jelentős nemzetközi sikereket elért Evita című film.
Emellett még számos ismert magyar- és nemzetközi film látványvilágának megteremtője (köztük pl. Légy jó mindhalálig, Isten hozta őrnagy úr, Pacsirta, Régi idők focija, Egy szerelem három éjszakája, Macskajáték, Sodrásban, Tűzoltó utca 25., Szamárköhögés…), összesen 141 nagyjátékfilm és 25 tévéjáték díszleteinek tervezője, látványvilágának megálmodója volt.

Alkotóművészként olyan legendás magyar filmrendezőkkel dolgozott együtt, mint Fábri Zoltán, Ranódi László, Szabó István, Makk Károly, Gál István, Sándor Pál, Gazdag Gyula, Révész György, és olyan kiváló operatőrökkel, mint Illés György, Ragályi Elemér, Sára Sándor, Koltai Lajos…

Alkotói munkája mellett 1980-tól mintegy 10 évig tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán rendezőknek és operatőröknek szcenikát, valamint 2002-től 6 évig a Képzőművészeti Egyetemen látványtervezést.
Ismertebb tanítványai közé tartoztak pl. Bódy Gábor, Enyedi Ildikó, Szász János, Janisch Attila, Kamondy Zoltán rendezőket és Medvigy Gábor operatőr is.

Romvari János – Szubsztancia installáció 

Romvári János (1953)

Romvári János a pályája kezdete óta következetesen törekszik az analizáló, ugyanakkor szintetizáló alkotói módszerre. Különféle, egymástól távoli, ősi kultúrák attribútumait megidézve keresi bennük a hasonlóságokat, a különböző kultúrák világlátása közötti azonossági pontokat, a “legkisebb közös többszöröst”. A történeti motívumok megidézésével, a fragmentumok egymás mellé rendelésével egyfajta fiktív időbeni összképet, “képzeletbeli kollázst” hoz létre, sokszor térben elhelyezve, installációs technikákkal. Ösztönzi, hogy alkotásaiban új konstelláció jöhessen létre, ahol rámutathat az egykori (vélhetően) közös gyökerekre, kiindulási pontokra. Alkotásainál gyakran használ természetből vett primer anyagokat (pl. föld, agyag, fakéreg, növényi- és állati eredetű anyagok), de ha a téma megkívánja, felhasznál ipari anyagokat is (üveget, filcet, textilt, rozsdás vasdarabokat, illetőleg “ready made” jellegű kisebb tárgyakat). Munkásságára inspirálóan hatott a ’70-es évek jelentős művészeti irányzatai közül az Arte Povera és a Conceptual art, de némileg a Land art és az Environments jellegű törekvések is. Lényegében a ’80-as évek elejétől azon kevés hazai kortárs képzőművészek egyike, aki formai eszközként maga is ezt az installációs technikát használja. Alkotásai szétszedhető-összerakható térbeli kompozíciók, melyek gyakran reflektálnak részben a természeti környezetünkre, részben pedig az emberiség által még megőrzött szellemtörténeti hagyományokra, illetőleg a kulturális sokszínűség sajátosságaira. A legutóbbi években készített munkáiban a játékelmélettel kezdett el foglalkozni, valamint a legismertebb ősi eredetű játékokkal (pl. sakk, go, marokkó/mikado, tarot, dominó). Ezeket egyfajta szimbolikus világkép-modellnek, “életjáték sűrítményeknek” (esszenciának) tartja, melyekben a “kozmikus tudásnak”, a hitnek, a sorsnak, a jóslásnak és a véletleneknek is egyaránt szerepe van. Egyedi látásmódja alapján művészete több nemzetközileg is ismert művész munkáival hozható némileg szellemi rokonságba, így pl. David Nash, Delcy Morelos munkáival. (romvarijanos.art)

A festészet, grafika, alkalmazott grafika, de elsősorban az installáció műfajában alkotó művész mind sajátos anyaghasználata (fa, kóc, nád, bőr, agyag, illetve fém, kő, üveg, papír), mind elmélyült, meditatív hangulatú, archetípusok feldolgozására, interpretálására tett, általában monumentális plasztikai (installációs) kísérletei miatt összetéveszthetetlen figurája a kortárs művészeti szcénának. 1980-1983 között háromdimenziós grafikákat, festett, fotózott üvegeket készített, 1984-1990 között természetes anyagokra (pl. bőrre) festett “idő-kollázsokat”. 1990-től készíti szakrális vagy meditációs teret kijelölő “aura-munkáit”. Művei fogalmi ihletettségűek, minden plasztikai erejük dacára fogalmilag is értelmezendők. (Markója Csilla)

https://romvarijanos.art/

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Művészetek Háza szeretettel meghívja a Csengey-kerítés legújabb, festett elemeinek felavatására 2026. augusztus 28-án 16.30-ra.
Az avatáson jelen lesznek az új betonelemeket megfestő művészek és az Avasi Gimnázium diákjai.

Ezt követően a Miskolci Galéria Rákóczi-házában (3530 Miskolc, Rákóczi u. 2.)
az V. Hangszín című kiállítás megnyitója 17:00 órától

Megnyitja: Nagy T. Katalin művészettörténész, kurátor

Közreműködik: Oláh Krisztián zongoraművész, zeneszerző

A megnyitó után kurátori tárlatvezetés a jelenlévő művészekkel közösen.

Kiállítók:

BARS Yvette ▪ CSÉFFAI Györgyi ▪ DONNÁK János ▪ FARKAS Bea ▪ FISCHER Judit – Mécs Miklós – VÁNDOR Csaba ▪  G. HORVÁTH Boglárka ▪ GERBER Márton ▪ GÖRÖMBEI Zsófia ▪ HOCK Judit ▪ JERMAKOV Katalin ▪ KERTÉSZ Krisztián ▪ KIGYÓS Borbála ▪ LÁNYI Lilla ▪ LÁSZLÓ Katalin ▪ LÉVAY Jenő – SZABÓ Ata ▪ MAKKAI István ▪ OLAJOS György ▪ SZABÓ Klarissza Médea ▪ SZUNYOG Júlia ▪ TASNÁDI József ▪ VISZOKAI Krisztián

Látogatható 2026. október 31-ig, hétfő kivételével 9:00-17:00 óráig

Támogatónk: Lillafüred Alapítvány

A kiállítás-sorozat 2026-ban az 5. évéhez érkezett. Az első két esztendőben a tárlat a miskolci Hangszínhely Fesztivál részeként került megrendezésre a Miskolci Galériában. Mottója – Színekre hangolva, hangokra színezve – jól tükrözi koncepcióját, melyet Nagy T. Katalin dolgozott ki. Olyan alkotásokat mutattunk be évről évre, melyek a képzőművészet és a hangok világa közötti kapcsolatot, együttműködést és átjárást reprezentálták. A két művészeti ág – képzőművészet és zene – eszköztárában sok a közös vonás; a ritmus, a szimmetria / aszimmetria, a dinamika, a tónusok, az árnyalatok, a kontrasztok, ezért is tudnak egymásra hangolódni, egymáshoz kapcsolódni.

Sok képzőművész azért fordul a hangokhoz, mert azok olyan dimenziókat nyitnak meg, amelyeket a tiszta vizualitás nem tud. A hangok nemcsak kiegészítik a látványt, hanem alapjaiban változtatják meg a befogadó élményét. A hangok képesek megformálni és kitölteni a teret, képesek meghatározni a tér határait és mélységét. Míg tekintetünkkel irányzottan hódítjuk meg a látványt, fülünk mindig készenléti állapotban van. A hang szinte kényszeríti a befogadót az interakcióra és a jelenlétre.
Számos alkotás a világban eluralkodó digitális zajokra analóg hangadással válaszol.

Az első évben több volt a zenei témájú festmény, grafika, szobor, majd az évek során egyre több interaktív installáció, hanginstalláció, hangadó szerkezet, hangadó ékszer, videó jelent meg, így a közönség tevékeny részese lehetett egy-egy audiovizuális kalandnak. Új művek is születtek, melyeket e sorozat gondolatvilága inspirált.

Az idei Hangszín, az V. is új élményeket és meglepetéseket ígér. Az alkotások között vannak régebben készült munkák, és vannak újak, melyeket a miskolci kiállításra készítettek a művészek, de minden kép, ékszer vagy installáció a képzőművészet és a hangok világa közti átjárókat, kapcsolódási pontokat keresi. A látogatóknak most is lesz lehetősége játékra, interakcióra, egyes munkákat meg lehet szólaltatni, másokat meg lehet hallgatni. Az egyik gyönyörködtet, a másik inkább elgondolkodtat, egyes darabokat a lírai látásmód határoz meg, mások drámaibb hangot ütnek meg.

Az V. Hangszín kiállítás kísérőrendezvénye

• Esemény: Painting Factory Művésztelep Kiállításmegnyitó és Koncert
• Időpont: Factory Aréna (Miskolc, Ó-gyár tér 1.), 2026. augusztus 29., 19:00 óra
  
• Zenei közreműködők: Káosz kalapács (Wahorn András, Kopasz Tamás, Szilágyi Rudolf) + DJ

Nagyméretű táblaképek és kísérleti zene: Kiállítás nyílik a Painting Factory Művésztelep munkáiból
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 12 fiatal alkotójának monumentális munkái mutatkoznak be augusztus 29-én.

A Művésztelepről

A Painting Factory művésztelepen az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tizenkét festőművész szakos hallgatója (Bezerédy Botond, Kristóf Anna, Szoboszlai Lilien, Havelda Eszter, Ruska Panna, Gáspár Mariann, Bézi Fruzsina, Bencsik Dominik, Baski Zoltán, Harman Katalin, Tóth Réka, Bíró Sára) vesz részt egy olyan intenzív alkotói folyamatban, amelynek fókuszában a nagyméretű táblaképfestészet áll. A művésztelep a fiatal alkotók számára nemcsak a monumentális léptékű vásznakkal való kísérletezés lehetőségét biztosítja, hanem a kortárs festészeti törekvések, technikai megoldások és egyéni vizuális nyelvek mélyebb kibontakoztatását is.

A művésztelepen készült alkotások tükrözik a fiatal művészgeneráció aktuális reflexióit, anyaghasználati kísérleteit és formai látásmódját. A művésztelep egy rendhagyó kiállítás megnyitóval zárul augusztus 29-én, 19:00 órai kezdettel a Factory Arénában.

A megnyitó zenei programját a Wahorn András, Kopasz Tamás és Szilágyi Rudolf alkotta Káosz kalapács formáció adja. A koncert után DJ szórakoztatja a közönséget.

Ádám János megnyitó fotói

A Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium és a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria
tisztelettel meghívja Önt és kedves barátait

2026. október 9-én (pénteken) 16 órakor

a Miskolci Galéria, Rákóczi-házában (Miskolc, Rákóczi u. 2., bejárat a Széchenyi utca felől)

MESTEREK NYOMDOKAIN
címmel nyíló tárlatra

A kiállítás válogatást ad a tizedik évfolyamos diákok utóbbi 15 évben készült legjobb festménymásolásaiból.

Köszöntőt mondanak:
Kákóczki András a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria tagintézmény-vezetője

Bodonyi Csaba DLA, Széchenyi-, Ybl- és Makovecz Imre-díjas építész,
a Magyar Művészeti Akadémia alapító és rendes tagja, az MMA Miskolci Regionális Műhelyének elnöke

Ferencsik Marcell igazgatóhelyettes, Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium

A kiállítást megnyitja:
Sinkó István képzőművész, művészeti író, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja,
a Magyar Festők Társaságának elnöke

A kiállítást rendezte: Szőke Anita tagozatvezető,
Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium, Vizuális Kultúra Tagozat

Közreműködnek: A Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium egykori és jelenlegi diákjai

A kiállítás november 2026. 8-ig látogatható hétfő kivételével 9:00 -17:00 óráig

A kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg.

Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Felvidék Ház
tisztelettel meghívja Önt és kedves barátait

2026. október 22-én, (csütörtökön) 16 órára,a Miskolci Galéria, Feledy-házába (Miskolc, Deák tér 3.)

Méry Beáta Margit képzőművész
Balladák című kiállításának megnyitójára

Köszöntőt mond: Mács Ildikó a Felvidék Ház vezetője

A kiállítást megnyitja:Kákóczki András a Miskolci Galéria tagintézmény-vezetője

A Somorján és Budapesten élő alkotó művészetében az archaikus szimbólumok, a kollektív emlékezet és az emberi lét alapvető kérdései kapnak hangsúlyt. Munkáiban a látható világ mögötti összefüggéseket, az átalakulás, a múlandóság és az emberi tapasztalat rétegeit kutatja. A tárlat a Felvidék Ház és a Miskolci Galéria közös szervezésében valósul meg, és különleges képi világon keresztül kínál elmélyülést a látogatóknak.

A kiállítás 2026. november 20-ig, keddtől péntekig 9:00 és 16:00 óra között látogatható.

Fejér Ernő fotója 1984 júliusából

Szemethy Imre 1945. február 28 – 2026. július 16.

Az 1970-es években indult grafikus nemzedék egyik legkiemelkedőbb alkotója. Főiskolai tanulmányait 1971-ben fejezte be, fellépése a Kondor Béla nevével fémjelzett hatvanas évek grafikusi „nagy generációját” követte. Ironikus hangvételű szürrealizmusa eltávolodott a kondori romantikus pátosztól, felerősítve annak abszurd, groteszk vonásait. Pályájának első felében kifejezetten rézkarc technikával dolgozott, aprólékosan megmunkált felületeinek részletrealizmusa éles ellentétben áll az egész látvány képzeleti és töredékes szürrealitásával. Lényei fragmentált, hibrid teremtmények, akikben változatos állati és növényi organizmusok, és különféle korok tárgyi hagyatékának nyomai kereszteződnek.

A Miskolci Galériában 2026 február 6. és április 12. között, A káosz leltára címmel Révész Emese által összeállított és megrendezett kiállítása első ízben vállalkozott e jelentős pálya összegző bemutatására, Szemethy képgrafikai, rajzművészeti, könyvillusztrációs, festészeti és animációs működésének reprezentatív tárlatára.

A kiállítás archívuma az alábbi linken érhető el
https://www.miskolcigaleria.eu/a-kaosz-leltara-szemethy-imre-eletmu-kiallitasa/