TRANSZMUTÁCIÓ
Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programban résztvevő Ládi-Dsupin Petra és Urbán Orsolya grafikai beszámoló kiállítása.

Helyszín: Miskolci Galéria – Feledy-ház, 3525 Mikolc, Deák Ferenc tér 3.
A kiállítás megtekinthető: 2026.04.23-30.
Megnyitó: 2026.04.22.-17:00
Megnyitja: Dr. habil Ferenczy Zsolt DLA

A 2024/2025-ös pályázati időszaktól kezdődően a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Új Nemzeti Kiválóság Programja (ÚNKP) és Kooperatív Doktori Programja (KDP) Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) néven fut tovább.

Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) célja a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói utánpótlásának, valamint az innovatív magyar vállalkozások kutató-fejlesztői utánpótlásának biztosítása, és a legtehetségesebb hallgatók a felsőoktatási tehetséggondozásba való bevonása. A Program ösztöndíjpályázatai a felsőoktatásban részt vevő hallgatói, kutatói kiválóságot támogatják olyan – alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori képzésben részt vevő – hallgatók, valamint fiatal oktatók, kutatók támogatásával, akik a felsőoktatási intézményben eredményes kutatási tevékenységet folytatnak.

forrás: https://uni-eszterhazy.hu/egyetem/m/tudomany/unkpekop/ekop

A kiállításon szereplő sorozatok Ládi-Dsupin Petra és Urbán Orsolya eredményeit mutatja be, melyet az utóbbi tíz hónapos ösztöndíjas időszak alatt készítettek el.

Ládi-Dsupin Petra – Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem végzős grafikusművész hallgatója vagyok.

Művészetemben általánosságban a grafitceruza az elsődleges eszközöm, amely lehetővé teszi a finom tónusok és a részletgazdag felületek kialakítását. A rajzok készítése során a papír felületét minden esetben mechanikusan felsértem, egy kihegyezett fúrófejjel, majd ezt követően frottázsszerű dörzsölésekkel dolgozom ki a képet.

Ez a folyamat egyszerre tudatos és ösztönös gesztusokra épül, a karcolás irányítottsága mellett a rajzolás során létrejövő nyomok részben az anyag viselkedéséből és a mozdulataim kapcsolatából adódnak. Így a felület nem csupán hordozóként, hanem aktív alakító tényezőként vesz részt a kép létrejöttében.

A „Set In Stone-alienation című sorozatom, az elidegenedés rögzült, időben megdermedt állapotát vizsgálja. A cím egyszerre utal a kőbe vésett, megváltoztathatatlannak tűnő struktúrákra, valamint azokra a pszichológiai és társadalmi mechanizmusokra, amelyek az egyént a tartós elszigeteltségbe kényszerítik. A projekt különböző vizuális médiumokon keresztül jeleníti meg ezt az állapotot. A munkáimban megjelenő formák, textúrák, a merevség, a rétegződés és a repetíció érzetét keltik, amelyek az elidegenedés tapasztalatának vizuális metaforái számomra. A téma aktualitása sem elhanyagolható, hiszen, kortárs társadalumnkban, pédául a háborúk, identitásválságok, migrációk, klímaváltozás korában az elidegenedés egyre több ember mindennapi valóságává válik. Éppen ezért is érzem művészként fontosnak, a témával való mélyebb foglalkozást, a vizuális nyelven való reflektálást.

Urbán Orsolya –2025-ben szereztem meg a grafikusművész MA diplomámat az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, szakmai képzésem során áthatóan foglalkoztam a vizuális narratívák és a szimbolikus ábrázolás lehetőségeivel. A Nem-létforma sorozatomban a metamorfózis és a női identitás alakulását a báb motívumán keresztül vizsgáltam, amely az átmenet, az átalakulás és a belső változás szimbóluma. Az egyetem utáni létélmény inspirálta ezt a megközelítést: azt a bizonytalan állapotot, amikor az egyén kilép egy korábbi struktúrából, miközben az új önazonosság még formálódóban van. Alkotásaimban a báb nem csupán biológiai állapotként jelenik meg, hanem szimbolikus formaként, amely egyszerre hordozza a bezártság, a védelem és a metamorfózis lehetőségét. A létrejövő grafikai struktúrák nem lezárt alakzatok, hanem alakuló formák, amelyek a változás köztes állapotát rögzítik. Ezek a vizuális megjelenítések a fiatal felnőtt női lét testi és társadalmi tapasztalataival fonódnak össze, így az átmenet és az identitásformálódás érzékeny, nyitott folyamatát teszik láthatóvá.

Közel négy éve foglalkozom a papírmetszet sokszorosító grafikai eljárással, amelynek egyedi ábrázolásmódja különösen közel áll hozzám. Tudatosan törekszem a festői ecsetvonások finomabb, kifejezőbb megmunkálására, valamint az intim képi világ felnagyításával. A technika sajátossága – törékenysége és a korlátozott példányszámban előállítható nyomatok – összhangban áll a munkáim intimitásával és egyediségével.