XVI. Miskolci Téli Tárlat 2001. december 15. – 2002. január 20.

XV. Miskolci Téli TárlatXVII. Miskolci Téli Tárlat

A katalógust tervezte: Urbán Tibor

A műtárgy reprodukciókat készítette: Dobrik Rezső

Karosi Imre katalógus előszava

 Mérjük a nagy cethalat

Köszöntöm az örökké lázadó angyalokat, köszöntöm a behódolás látszatát keltő, örökké nyájas ördögöket, bár oly nagy különbséget nem látok, egyébként közös a természetük, mert minden angyaliban ott az ördögi, s minden pokoli égre tör.

Köszöntöm a hazugságnélkülieket, akik reménytelen kísérleteket tesznek arra, hogy földi keretek közt Isten alkotó szeretetét vegyék magukba, s adják tovább kiüresedő lelkeknek.

Köszöntöm a hiúságot, nélküle ama barlangrajzoló soha nem ismerte volna föl, teremtő igyekezete nem több a vadászat rajzos leltáránál. Köszöntöm a mammutzabálók gúnyos kritikáját, mely a falak hasznosságát illetően – a firkálással szemben – mindig a hányást részesíti előnyben.

Köszöntöm a menekülő magányt, a felzaklató sírást és átható imát, köszöntöm a dühöt, a tehetetlen gyűlöletet, a fogadkozást, a hirtelen felzúgó templomi orgonát, a szégyent és a porszemmé zsugorodást.

Köszöntöm az állandó megfelelés kényszerében lavírozókat, kik mint a bányalovak a mélyben, megvakulnak, de nem veszik észre magukon. Köszöntöm a könyörületet, mely nem szembesíti a világtalant a fénnyel, hanem újra tanulja vele a járás művészetét.

Köszöntöm a tartást adó közösséget. Köszöntöm a nép elbutuló gyülekezetét, köszöntöm a sokaságot, a laza csuklójú forgatagot, mely a művészetet csereüzletként szeretné birtokolni. Köszöntöm az árazókat, s az áradozókat, köszöntöm a jó ízlést, bár kissé bokánrúgva jár.

Köszöntöm az almát békénhagyókat, akikben munkál a féltő sejtés, minden nyállal vicsorító birtokbavétel a lényeget semmisíti meg. A lelki érzékelés mindenkinek megadatott, csak egyesek elsorvasztják magukban, míg mások kifejlesztik. Köszöntöm a türelmet, mely az időről úgy szerez bizonyosságot, hogy órákon hallgatja az esőcseppek kopogását, s nem érti félre a nyakába zúgó égi áldást. A holtig hű szeretők elsősorban önmagukhoz következetesek, nem firtatják mások titkait, amelyek amúgy is mérgezőek és ellenőrizhetetlenek.

Köszöntöm a kiválóságokat, félő, hogy a minősítés sértő is lehet, hiszen ki tudná patikusmérlegen lemérni a nagy cethalat. Lám mire kikötőbe ért, lecsupálták a cápák. Igen, valahányszor úrrá leszünk a kudarcon, annyiszor győz az élet a halál felett. Üzenem Pestiába és tovább, vidéken se hord mindenki henteskötényt.

Köszöntöm az ifjúságot, ha nem becsavart lobogó. Ha nem dől be a talmiság uszításának, ha tudással, okos szeretettel vértezi magát, s mohó arroganciája nem akarja szétszedni a régtől ketyegő dolgokat, mint majom a zsebórát.

Köszöntöm a bölcsességet, mely aszalt szilvához hasonlatos, életnedvét elvesztve oly tömény, már kis adagban is émelyítő lehet. Lám a kemény mag keserű és örök

Áldassék a lehetőség, hogy élünk – vele.

Köszöntöm az elődök gondoskodó bizalmát, amellyel a tehetségnek nyitottak teret, legalább ezen a tájon, ahol a művészetnek szentélyévé nemesedett Miskolci Galériában – skolasztikus és szövetségi tagsági kényszer nélkül – bárki bemutathatja a zsűrinek és a mindenségnek tetsző áldozatát.

A díjak anyagi hátterét elővarázsoló intézmények, vállalatok, magányszemélyek köszöntésére egyperces néma áhítatot rendelek el.

S ebben a beszédes csöndben köszöntöm a Téli Tárlatot.

Karosi Imre

 

 

Miskolci Téli Tárlat 2001. évi katalógusa letölthető pdf formátumban

A ↑ válogató zsűrin és a ↓ kiállítás megnyitóján készült fotókat Dobrik Rezső készítette

A díjazottak listája: 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata Nagydíja  – feLugossy László festőművész
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata  díja – Barczi Pál festőművész
Salgótarján Város Önkormányzata díja – Drozsnyik István szobrászművész
Nógrád Megye Önkormányzata díja – Tarr Hajnalka grafikusművész
Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete díja – Varga Éva szobrászművész
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési intézet díja  – Ocsenás Béla festőművész
Ifjúsági és Sportminisztérium Regionális Igazgatóságának díja – Laczkó László festőművész
Középület és Lakásépítő Rt. díja – Rácmolnár Sándor képzőművész
MŰÉPÍTÉSZ Építészeti Tervezőiroda Kft. díja – Borgó festőművész
SPIDI-BAU Kivitelező és Kereskedelmi Kft. díja – Horváth Gábor festőművész
ADEPTUS Mérnöki, Építőipari és Kereskedelmi Kft. díja – Lóránt János Demeter festőművész
V.M. Hungária – Hirdetésszervező és Tanácsadó Kft. – Rabóczky Judit képzőművész

A kiállítást rendezte: Kákóczki András és Szoboszlai Lilla művészettörténészek

A kiállítást megnyitotta: Kobold Tamás, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere

Rendező szerv: 
Miskolci Galéria

Támogatók: 
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

A zsűri tagjai: 
Földi Péter Munkácsy-díjas képzőművész
Gaál József
 
Munkácsy-díjas képzőművész
Jancsó Ildikó főtanácsos a Képző- és Iparművészeti Lektorátus részéről
Kishonthy Zsolt művészettörténész

A kiállításon 128 művész 233 alkotással vett részt.

↓ válogatás az archívumi anyagokból

↓  válogatás a díjazott alkotók műveiből

kiállított művek jegyzéke

ARANYOSI ZSUZSÁNNA
„Tablion” I-III. (2000), (női alkalmi öltözékegyüttes), varrás, síkkötés, 135 cm
„Körforgás” (2001), (textilkép), textil-növény applikáció 210×91 cm
„Corpus” (2001), (textilkép), papír-ragasztás, 200×87 cm

ASZTALOS KRISZTINA
Fények I. Éjjel (2001), vegyes technika, papír, vászon, 70×50 cm

BACSKAINÉ OLÁH KLÁRA
Tavirózsák (2001), akvarell, 33,5×40 cm
Pohár fehér virággal (2001), akvarell, 34×30 cm

BALOGH GÉZA
Útjelző (2000), pasztell, 50×69 cm
Rejtőző (2000), pasztell 50×70 cm

BALOGH ISTVÁN
Tip. 2. (2000), PC-grafika, 19,8×17,4 cm

BÁNKI ÁKOS
Princípium II. (2001), olaj, vászon 130x100cm
2001. II. 3. (2001), olaj, vászon, 120×100 cm

BARCZI PÁL
Keresztelő a Kék-Házban (2000), olaj, vászon, 80×100 cm
Hírnök jött (2001), olaj, vászon, 70×90 cm
A fény öröme (2000), olaj, vászon, 70×100 cm

BATYKÓ RÓBERT
Miskolc plain air (2001), olaj, vászon, 9x (40×40) cm

BOBÁLY ATTILA
Üdvözlés (2000), öntött vas, 33x17x25 cm

BORGÓ
Nahát New York (2000), vegyes technika,papír, 88×62 cm
A part (2001), vegyes technika, papír, 88×62,5 cm
K.U.H. újabb sétája (2000), vegyes technika, papír, 88×62,5 cm

BOROS MÁTYÁS
Arc IV. (2001), mezzotinto, 24,5×16 cm
Arc V. (2001), mezzotinto 17,5×30,5 cm
Arc VI. (2001), mezzotinto, 20×29 cm

BORSI ANTAL
Bocskay István (1999), bronz plakett Ø10 cm
Trefort Ágoston (2000), bronz plakett Ø10 cm
Herman Ottó, bronz plakett  Ø10 cm

BORSOS ISTVÁN
Összebújva (2001), márvány, 24,5x17x18 cm
Tollászkodó (2001), márvány 20x20x48 cm
Különös pár (2001), márvány, 20x19x45 cm

BOZSIK ISTVÁN
Papnők transzban (2000), monotípia, 16×20 cm

CSETNEKI JÓZSEF
Három lámpás (2001), PC-grafika, 50×90 cm

CSÁKI KÁROLYNÉ
Örök jelen idejű emlékezet (1999), szitanyomat 29×41,5 cm

CSERNÁK EDIT
Útvesztő (2001), (textil) gyapjú, pamut, műszál, 115×65 cm

CSOMÓS ZOLTÁN
Szamár laptop (2001), pasztell, 65×49,5 cm
Mindenkinek üzenek (2001), pasztell, 53,5×37 cm

DINES ÁGNES
Macska (2001), vegyes technika, 70×50 cm

DOBOS ÉVA
L. Wittegenstein Parafrázis II. (2001), (tractatus logico-philosophicus), pasztell, grafit, 20×20 cm

DOHNÁL ÁRON
Requiem (1999), körtefa, akril, 36 cm

DOHNÁL TIBOR
Millenniumi zászlók helyett No. 1. (1999), olaj, lemez, 69×99 cm
Millenniumi zászlók helyett No. 2. (1999), olaj, lemez, 66×55,5 cm
Millenniumi zászlók helyett No. 3. (1999), olaj, lemez, 69×84 cm

DORKÓ GERGELY
Cím nélkül (2001), műanyag karc 20×15,5 cm
Cím nélkül (2001), Műanyag karc 15,5×13,5 cm
Cím nélkül (2001), műanyag karc 17,7×14 cm

DROZSNYIK DÁVID
Balkán… (2001), computer print, 63×105 cm

DROZSNYIK ISTVÁN
Púpos szék (2001), vas, 134x69x70 cm
Nézem a házam (2001), vas, 150x75x48 cm
Fejjel lefelé (2001), vas, 210x122x50 cm

ERDŐS JÚLIA
Forgó I. (Növekedés) (1999), textil-egyéni technika, 156×46 cm
Forgó II. (Ősz) (1999), textil-egyéni technika, 56x48x42 cm
Ősz (1999), textil-egyéni technika, 145×140 cm

FÁBIÁN KATALIN – DR. KISSNÉ
Színerdő (2001), olaj, farost, 90×70 cm

F. BALOGH ERZSÉBET
A nagy árnyék, pasztell, 100×70 cm
Ajtó, pasztell,72×55 cm

F. POLLNER ERIKA
Nana II. (2000), szitanyomat, 39×28 cm

FEDICS MIKLÓS
Sámán I-III. (2000), vegyes technika, 19,5×15 cm

FELUGOSSY LÁSZLÓ
Indirekt karma I. (2001), vászon, vegyes technika, 120×80 cm
Indirekt karma II. (2001), vászon, vegyes technika, 80×120 cm
Indirekt karma III. (2001), vászon vegyes technika, 120×80 cm

FÖLDI GERGELY
Kannák I-II. (2000), quache, 100×70 cm

FUTÓ TAMÁS
Aranyhalak zöld vízben (2000), akril, farost, 40×30 cm

FÜKŐ KATALIN
Homoktál (2000), samottos anyag, máz, ráformázás Æ 47 cm
Kapu (2001), öntés, 47×37 cm

G. LÓRÁNT LUJZA
Hany I-II., akvarell, 31×45 cm

GÁL ANRÁS (GÁL-BANDI)
„Mikor az álom is védekezni kezd” II-V-VIII. (2000), farost, vegyes technika, 80×50 cm

HALMAI LÁSZLÓ
Kokava 1., 3. (2001), vegyes technika, 100×70 cm   

HERCZEG ISTVÁN
Áprily Lajos: Pisztrángok kara (2001), olaj, grafika, 59×41 cm
Áprily Lajos: Holló ének (2001), olaj, grafika, 63×42 cm
Áprily Lajos: Tetőn (2001), olaj, grafika, 62×42 cm

HOMONNA GYÖRGY
Körös-körül (2001), vegyes technika, 70×100 cm
Reciprocitás III. (2001), vegyes technika, 70×100 cm

HORNYÁK PÁL
Téli magány (2001), olaj, karton, 50×70 cm

HORVÁTH ATTILA
„Flóri bácsi” (2000), akril, farost, 39,5×30 cm
 Önarckép (2000), rézkarc, 10×10 cm

HORVÁTH GÁBOR
Tájkép 32 b, vegyes technika, 178×132 cm
Tájkép 32 c, vegyes technika, 132×178 cm

HORVÁTH LÁSZLÓ
Téli csendélet (1999), olaj, farost, 40×50 cm

J. SZALAY EDIT
Feszület (2000), 5,4 gr
Ékszerkollekció (14 karátos arany fülbevaló és gyűrű), (2000), 2,2 gr és 3,2 gr
Ezüst királylánc medállal (2001), 33,1 gr és 12,1 gr

JAKAB ENIKŐ
Kerítés (2001), tempera, pasztell, 30×40 cm

K. KABAI LÓRÁNT
Nyomok (2001), xerox, vegyes technika, 34×25 cm

KAVECSÁNSZKI GYULA
A hejcei sárga domb, akvarell, 75×105 cm

KECSKEMÉTI DÓRA
Árnyékok III., akril, 70×100 cm

KELLER LÍVIA
Hajó a kikötőben (Monte Carlo), akvarell, 45×60 cm

KEMÉNY KATALIN
Magányosan (2001), akril, szén, papír, 62,5×43 cm

KERTÉSZ ANGELIKA
Együtt (2001), akvatinta, 15×24 cm
Nyáron (2001), akvatinta, 15×40,5 cm

KISPÁL ÉVA
Reggeli torna a parton (2001), vegyes technika, 62×34,5 cm
Nagy fogás (2001), vegyes technika, 62,5×35 cm
Szlovén szentek (2000), akvatinta, 12,5×44,5 cm

KIS GABRIELLA
Sejt.elem (2000), szövött, varrott spárga Ø30 cm
Dimenziókapu (2001), szövött, varrott kender-spárga Ø75 cm

KISS GERGELY
„Magányos lélek” (2001), vegyes technika, 60×50 cm

KOLOZSVÁRINÉ ÁBEL JUDIT
Nyár (2001), pasztell, 40×50 cm
Két ösvény (2001), olaj, farost, 40×50 cm

KONCZ JÓZSEF
Kék kardvirág (1999), olaj, farost, 60×50 cm

KORKOS JENŐ ZOLTÁN
A miskolci piacon (1999), linóleummetszet 17×33 cm
Csendélet körtékkel (1999), qouache, 40x57cm

KORMOS ÉVA
Lila virágok (2001), akvarell, 58×33 cm

KOVÁTS FERENC
Sebzett kövek (2001), akvatinta, 20×25 cm
Kilátástalanul (2001), rézkarc, akvatinta, 29,8×20 cm

KOZMA ISTVÁN
Züzü (2001), olaj, vászon, 90×80 cm

KÖVESDI TIBOR
Tények II. (2001), vegyes technika, 61×42 cm

KREBSZ IVÁN
D/06 (2001), olaj, rétegelt lemez, 76×60 cm

KUSTOR GYULA
Konfiguráció (1999), olaj, karton, 22×31 cm

L. PRESITS LUJZA
Balatoni verőfény (2001), pasztell, 36,5×56 cm

LACZKÓ LÁSZLÓ
Báb (2001), olaj, vászon, 80x100cm
Nő kádban (2001), olaj, vászon, 80×100 cm
Szörny, lány, árnyék és a tenger (2000), olaj, vászon, 78×72 cm

LÁSZLÓ DÁNIEL
Tihanyi táj II-III. (2001), olaj, vászon, 40×60 cm

LENGYEL BOGLÁRKA
Belső fények III. (2001), tojástempera, szén, 72,5×53 cm

LENGYEL ZSÜLIETT
Vörös utazás az elfekvőben (2001), akril, vászon, 120×110 cm

LENKEY-TÓTH PÉTER
Tell IV. (2001), papír, kollázs, 60x42x3 cm

LÉVAI DÓRA
Minden képen I. (1999), vegyes technika, 56,5×38,5 cm
Minden képen II. (1999),  vegyes technika, 57×38,5 cm

LÓRÁNT JÁNOS DEMETER
Mezőtúri emlék II-III., akril, 50×70 cm

LUKOVSZKY ILONA
Szőnyeg 4 sorra (2000) (Második kísérlet – idő), nemez, 120×380 cm

MADÁCSY ISTVÁN
Albedo III-IV. (2001), vegyes technika, 70×70 cm

MÁGER ÁGNES
Oszlop tetején (2000), olaj, karton, 100×70 cm
Csúszka (2000), olaj, karton, 100×71 cm
„Bohócok” tánca (2000), olaj, karton, 100×71 cm

MAKOLDI SÁNDOR
Szférák zenéje (2000), olaj, vászon, 100×100 cm

MAKOLDI SÁNDONÉ
Éden (2001), olaj, farost, 86×60 cm
Tavaszi fák (2001), olaj, farost, 93×80,5 cm

MARKOVICS GÁBOR
Pásztor (2001), olaj, vászon, 140×90 cm

MELEG NIKOLETT
Szárnyak nélkül II. (2001), linóleummetszet, 35,5×30 cm
Szárnyak nélkül III.(2001), linóleummetszet, 40×30 cm

MÉS-ZÁROS ISTVÁN
Buja bukolika (2001), olaj, vászon, 60×60 cm
Pipacs-pirrichius (2001), olaj, vászon, 60×60 cm     

MEZŐFI TIBOR
Örök csend (2000), qouache, 50×36 cm

MOLNÁR IRÉN
Omlás I. (2001), akvarell, 63×42,5 cm

MOLNÁRNÉ KRISTÓF ÁGNES (1924-2001)†
Vízalatti világ (2001), olaj, farost, 70×60 cm

MOTKÓ ISTVÁN
Miskolc, Avasi templom és környéke (2000), olaj, farost, 65×55 cm
Szalonnai műemléktemplom és környezete (2000), olaj, farost, 35,5×50 cm

NAGY GY. MARGIT
A természet pusztulása I. (2000), tűzzománc, 19×14 cm
A természet pusztulása II. (2000), tűzzománc, 39,5×34,5 cm
A természet pusztulása III. (2000), tűzzománc, 16,5×8,5 cm

OCSENÁS BÉLA
Virág csendélet I. (2000), olaj, farost, 68×55 cm
Virág csendélet II. (2000), olaj, farost, 60,5×50 cm
Virág csendélet III. (2000), olaj, farost, 73×48,5 cm

OROSZ CSABA
Leonardo remix I-VI. (1999), színes rézkarc /inkjet/, 29,5×19,5 cm

PÁL PETŐ JÁNOS
„Vár”-„Dimenzió” I. (1999), tus, 60×85 cm
„Hóra!”-„Dimenzió” II. (2001), nikecell-forgács, 100x100x250 cm

PÁLFALUSI ATTILA
Kompozíció (2001), olaj, farost, 190×145 cm
Virágzó rét (2001), olaj, farost, 190×145 cm

PAPP LÁSZLÓ
Bodrogpart (1998), olajtempera, 60×80 cm
Tapolcai táj (2001), pasztell, 46×65 cm
Őszi szántás (1999), pasztell, 46×65,5 cm

PATAKI JÁNOS
Az Óperencián túl, vegyes technika, 68×98 cm

PÁSZTOR MÁRTA
Költő (2001), faplasztika, 54 cm
Lélekfa (2001), faplasztika, 61 cm

PAZÁR ÉVA
Estefelé (2001), pasztell, 43×61 cm

PECZE JÁNOS
Ülő férfi (2000), olaj, karton, 70×50 cm

PETŐ JÁNOS
Az állat (2001), tempera, 46×36 cm
Az állat (2001), tempera, 46×68 cm
Az állat (2001), tempera, 46×36 cm

RABÓCZKY JUDIT
Mosakodó macska (2001), samott, 31×34 cm
Lopakodó macska (2001), samott, 74×21 cm
Dia (2000), festett terrakotta 32 cm

RÁCMOLNÁR SÁNDOR
Sandro é a Roma (1999), vegyes technika, 70×100 cm
Kék bálvány (2001), vegyes technika, 64×82 cm
Belső és külső világ (2001), vegyes technika, 71,5×101 cm

RAFFAI KINGA
Fák sikolya I-III. (2001), vegyes technika, selyem, 122×60 cm

REPÁSZKI FERENC
Bál (2001), vegyes technika, 50×70 cm

SERESNÉ MEZEI ZSUZSA
 Rozsnyó II. (2001), olaj, vászon, 60×80 cm
 Poprádi kapuk (2001), olaj, vászon, 80×100 cm

SEVCSIK JENŐ
Portré (2000), pasztell, 42,5×27,5 cm

SÍRÓ LAJOS
Jelhagyás VII. (1999-2000), olaj, farost, 29×29 cm
Jelhagyás X. (1999-2000), olaj, farost, 29×29 cm

STUIJFZAND LOUS
Fény- és árny között, manipulált film, 39,5×59 cm
Fény- és árny között, manipulált film, 39,5×59 cm

SÜTŐ RÓBERT
 „Flood” (2000), olaj, vászon, 50×50 cm
 „Forest” (2000), olaj, vászon, 50×50 cm

SZABÓ GYŐZŐ
Nóra (2001), olaj, farost, 70×55 cm

SZABÓ NORBERT JÓZSEF
Good vibrations… I. (2001), vegyes technika, 55×70 cm
Good vibrations… II. (2001), vegyes technika, 56×61,5 cm

SZABÓ VIRÁG
Egyedül I-V. érmesorozat (2001), viaszveszejtéses bronz Æ 8 cm

SZALKAI LÁSZLÓ MÁTYÁS
„Tissa” A cigányság (1999), tempera, 82×58 cm

SZAMOSVÁRI ROBERTA
Fekvő macska (2000), tojástempera, 42×60,5 cm
Macskák (2000), tojástempera, 44×61 cm

SZÁNTÓ DEZSŐ
Miskolci séták III. (2001), rajz, 30×40 cm

SZÉKHELYI EDITH
Fényárnyak – Műtermi fények – I. (2000), pasztell, 46,5×61,5 cm
Fényárnyak – Műtermi fények – II. (2000), pasztell, 47×62 cm

SZERDAHELYI SÁNDOR
Tiszapart (2001), qouache, 34×48 cm

SZITÁSI ZSUZSANNA
Kelyhek I-II. (2001), olaj, farost, 35×25 cm

TARNÓCZI SÁNDOR
Zöld kép (2001), tojástempera, 61,5×51,5 cm

TARR HAJNALKA
Üvegfilm I-III. (2000), szitanyomat, 33×60 cm

TELLINGER ISTVÁN
Elmélkedés az emberről I-III. (2001), pasztell, 80×50 cm

TITKÓ ILDIKÓ
Nem máshol (2001), szitanyomat, 50×50 cm

TÓTH HELGA
Napfény (2001), akril, 43,5×64,5 cm
Variációk II-III. (2001), pác, 30,5×21,5 cm

TÓTH PÉTER
Éhségszilánk (2000), vegyes technika, 21×20 cm
Éhségszilánk (2000), rézkarc, foltmaratás, 27×21 cm

TÓTH SÁNDOR
Pap Gyula avers, bronz, érem, Æ 12 cm
Pap Gyula revers, bronz, érem, Æ 12 cm
 Anonymus (2001), bronz, 45 cm
Üzenet (2000), bronz, 23 cm
Öt nemzedék (2000), bronz, 52×33 cm

TÖRŐ IRÉN
Tóparti nyár I. (2001), akril, 60×90 cm

URBÁN TIBOR
Kígyó-kör (2000), vegyes technika, 50×50 cm
 Minden-kör (2000), vegyes technika, 50×50 cm
Burok-kör (2000), vegyes technika, 50×50 cm

VARGA ÉVA
Fű (tanulmány (2000), kréta, 80×205 cm
Nő a fű (1999-2000), öntöttvas, 92×38 cm

VARSÁNYI EMÍLIA
Szemtotem (2000), litográfia, 50×35 cm
„Ébredés” (2000), litográfia, 35×50 cm
„Szárnyaló tekintet” (2000), litográfia, 50×35 cm

VASS TIBOR
Önéletrajzi ihletések I-V. (2001) elektrografika, 21×15 cm

VERES LAJOS
Cuzkói piacon (2000), qouache, 100×100 cm
Perui zenészek (2000), qouache, 100×100 cm

VÖRÖS ANDRÁS
Ray Johnson és a vörös autó I. (2000), akril, vászon, 120×110 cm

ZOMBORI JÓZSEF
Cím nélkül (2001), hidegtű, 9,5×12 cm
Cím nélkül (1999), hidegtű, 7,5×10 cm
Cím nélkül (2001), hidegtű, 9,8×10,3 cm

ZSIGNÁR ISTVÁN
Olasz táj II., olaj, farost, 38×87 cm
Borsodi táj, olaj, farost, 44×61 cm

↓ válogatás megjelent híradásokból, újságcikkekből

Két év képzőművészeti körképe _ Észak-Magyarország, 2001. december 13.

Két év képzőművészeti körképe
A hét végén nyíló XVI. Miskolci Téli Tárlat 128 alkotó 233 művét mutatja be

Az alkotó embereknek az értékteremtésre tett kísérletei, és az ebből fakadó sokszínűség együttvéve jellemzi a Miskolci Téli Tárlatokat. A hét végén sorrendben a tizenhatodik nyílik meg a Miskolci Galéria fő kiállítóhelyén, a Rákóczi-házban.

A Téli Tárlatok sorozatát a kiegyensúlyozott, mondhatni, a bejáratott értékeket képviselő kiállítások közé lehet leginkább sorolni. Ezeken a bemutatókon nemigen találkozni meghökkentő dolgokkal, máshol még ki nem próbált kísérletekkel, technikai újításokkal – ellenben nem is ez a szervezés legfőbb műfaji célkitűzése. A több évtized alatt kialakult szokásrend ugyanis éppen arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy kiállítás erejéig a Miskolci Galéria minél szélesebb panorámáját mutassa be az észak-magyarországi régióban élő vagy a térséghez valamiképpen kötődő, alkotó emberek képzőművészeti tevékenységéből. A szabad beadásos pályázatot ennek szellemében írják ki kétévenként, ami feltételezi: nem kizárólag egy válogatott művészi elit megnyilatkozásaira kíváncsiak a rendezvény mozgatói, hanem arra, hogy mi történik e vidéken művészet címén. Így a galéria falára kerülhet végső soron bármely tehetséges ember művészi kompozíciója. Feltéve, ha a produktum megüti azt a mércét, amit a szakmai zsűri értékteremtésként még vállalhatónak tart. A minőség felelőssége pedig bírálók kezében van, akiknek döntései, a művészettel szemben megfogalmazott elvárásai jellemzik magát a kiállítást is.

A szakértő zsűri – Földi Péter és Gaál József képzőművészek, Kishonthy Zsolt művészettörténész és Jancsó Ildikó, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus főtanácsosa – a XVI. Miskolci Téli Tárlatra beérkezett közel félezer műalkotásnak végül közel felét találta bemutatásra alkalmasnak. Bár lehetett volna sokkal szigorúbb a válogatás, szűkebb és feszesebb a Rákóczi-házba kerülő anyag, viszont ez korlátozta volna ezeknek a tárlatoknak az alapelvét, amit Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója úgy fogalmazott meg: kétévenként illik megadni a megmérettetés lehetőségét mindazoknak, akik fontosnak tartják a művészetet, és úgy gondolják, hogy minősíthető alkotásokat hoznak létre. Egymás mellé kerül így tehetséges kezdő, igényesen dolgozó rajztanár, valamint már ismert és elismert képzőművész. Ami pedig az értékelésüket illeti: akadhatnak új felfedezettek, akiknek teljesítményét nem biztos, hogy csak díjakkal lehet elismerni, és bejöhet a „papírforma”. (Mindez a tárlat megnyitásán, szombaton kiderül.)

Az idei Miskolci Téli Tárlaton a Miskolci Galéria szakít azzal a finomkodó szokással, hogy egy „közszolgálati” kiállítóhely ne írja ki az ott közzé tett műalkotások árát. A Szoboszlai Lilla és Kákóczki András rendezte kiállítás egyes képaláírásaiban ezért – tiszteletben tartva az alkotó kívánságát – a szerző, a mű címe és az alkotás elkészítésének technikája mellett ott szerepel majd a mű pénzben (is) kifejezhető értéke.

A Miskolci Téli Tárlat december 15-én, szombat délelőtt 11 órakor nyílik a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. A megnyitó élő internetes adásban is nyomon követhető a www.klick.hu weblap főoldalán.

Méhes László

“Észak-Magyarország_2001_12_13.pdf” letöltése eszakmagyarorszag_2001_12_13.pdf – Letöltve 146 alkalommal – 483 KB

XVI. Miskolci Téli Tárlat tizenkét díjjal _ Észak-Magyarország, 2001. december 17.

XVI. Miskolci Téli Tárlat tizenkét díjjal

A Téli Tárlat megrendezése évtizedek óta visszatérő hagyomány a Miskolci Galéria történetében. Szombaton sorrendben a tizenhatodikat nyitotta meg Kobold Tamás, Miskolc polgármestere a Rákóczi-házban.

A kétévente kiírt, szabad beadásos pályázat nyomán összeállít kiállítási anyagot 153 alkotó közel félezer munkájából válogatta ki a képzőművészekből és művészettörténészekből álló zsűri.

A bírálók végül 128 művész 233 alkotását tartották bemutatásra méltónak, ennek nyomán kimondottan sokszínű képzőművészeti anyaggal találkozhatnak a január 20-ig nyitva tárlat látogatói.

A kiállítás ünnepélyes megnyitóján adták át a Téli Tárlat díjait, valamint a Miskolci Galéria által alapított, a helyi művészeti-kulturális közéletért végzett munka elismerésére alapított Pro Arte-díjat. A galéria elismerését az idén Végvári Lajos művészettörténésznek, Jakab Máriának, a Magyar Rádi miskolci stúdiója riporterének, valamint a galéria informatikai fejlesztésében végzett munkájáért Balla Lászlónak ítélték oda.

Díjak, díjazottak

A XVI. Miskolci Téli Tárlaton alkotásai alapján tizenkét művészt díjaztak:
feLugossy László képzőművész – B.-A.-Z. Megye Önkormányzatának díja
Barczi Pál képzőművész – Miskolc Város Önkormányzatának díja
Drozsnyik István szobrászművész – Salgótarján Város Önkormányzatának díja
Tarr Hajnalka grafikusművész – Nógrád Megye Önkormányzatának díja
Varga Éva szobrászművész – Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja
Ocsenás Béla festőművész – B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet díja
Laczkó László festőművész – Ifjúsági és Sportminisztérium Regionális Igazgatóságának díja
Rácmolnár Sándor képzőművész – Középület és Lakásépítő Rt. díja
Borgó képzőművész – Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft. díja
Horváth Gábor festőművész – Spidi-bau Kivitelező és Kereskedelmi Kft. díja
Lóránt János festőművész – Adeptus Mérnöki, Építőipari és Kereskedelmi Rt. díja
Rabóczky Judit képzőművész – V. M. Hungária – Hirdetésszervező és Tanácsadó Kft. díja

Méhes László

“Észak-Magyarország_2001_12_17.pdf” letöltése eszakmagyarorszag_2001_12_17.pdf – Letöltve 141 alkalommal – 444 KB

Árcédulák a képaláírások mellett _ Észak-Magyarország, 2002. január 15.

Árcédulák a képaláírások mellett 

Az idei miskolci Téli Tárlaton nemcsak az alkotó nevét, a mű címét és technikáját, hanem az alkotás pénzben kifejezhető értékét is leolvashatja a képaláírásokról a tárlatlátogató. Arra a kérdésre, hogy mi határozza meg a kortárs képzőművészeti mű árát, Kishonthy Zsolt művészettörténésszel, galériatulajdonossal, a Téli Tárlat árzsűrijének tagjával kerestük a választ.

Egy műalkotás értékének megállapításakor az anyagi elemek ára (az az anyagköltség, ami egy festmény, rézkarc, térplasztika, grafika, stb. létrehozásához szükséges) egyértelműen meghatározható, hiszen a méret, a technika, a mű elkészítéséhez szükséges idő és a ráfordított energia egzakt, mérhető mennyiségi fogalmak. Ellenben az egyedik műalkotásokban megjelenő esztétikai minőség áruértékének megállapítása jóval bizonytalanabb, nehezebben megfogható viszonyrendszereken alapszik. Függ az alkotó ismertsége, elismertsége mellett többek között olyan, technikai jellegű szempontoktól is, mint a kompozíció, az anyaghasználat, a tárgy eredetisége – mégis: mindez gyenge támpontnak tűnik ahhoz, hogy segítségével egy adott műalkotás időtállóságán túl annak pénzbeni ellenértékét is megszabja.

A „primőr” az olcsó
A probléma forrása leginkább ott keresendő, hogy a magyar kortárs művészeti piacról hiányzik az a kortárs kereskedelmi galériahálózat, ami valamennyire is állandó árakkal hitelesítené a napjainkban keletkező műtárgyak maradandó értékét, elválasztaná a giccset az időtállótól. Nem alakult ki egyfajta szimbiózis az alkotók és a kereskedők között sem, ami abból fakad, hogy a galériák nem tudják magukhoz kötni a művészeket, miután az eladásokból képtelenek eltartani a szorosabb, akár a kereskedő kizárólagosságát jelentő kapcsolatot – fogalmaz Kishonthy Zsolt. Galériatulajdonosként a mai képzőművészet adásvételét szemléletes példával egy olyan zöldségpiachoz hasonlítja, ahol éppen a primőr az olcsó. Érzékelteti ezzel, hogy a napjainkban keletkező műalkotások megvásárlása egy emberöltőre szóló befektetést jelent, aminek – úgymond – megtérülési biztonságát az életművekben gondolkodó művészettörténész sem szavatolhatja. Az egy adott időszakban készült munkák ára hitelesíti ugyan az alkotó pillanatnyi jelentőségét, de mint a műkereskedő fogalmaz: minden közepes művész készít életében egy-két kiváló munkát. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a csalóka jelen jelentősen befolyásolná később az egész életművet, illetve annak az eladhatóságban is megnyilvánuló megítélését.

A jelenkori alkotók műveinek műgyűjtői elismertségben azon jelentős különbségek is tapasztalhatóak. Az utóbbi néhány évben megfigyelhető, hogy a most 50-es, 60-as éveikben járó, élő „klasszikusok” – mint például Nádler István vagy Keserű Ilona – alkotásaiért ma már közel annyit fizetnek, mint az árveréseken az 1945 előtti jobb festményekért. – említi Kishonthy Zsolt.

Máshol más ár
A kortárs műtárgyak árát azonban árnyalja – teszi hozzá – , hogy hol kínálják eladásra. A vidéki galériák természetszerűleg olcsóbbak, mint a fővárosiak (a galériában eladott alkotások ára egyébként 50-50, 40-60 százalékban oszlik meg az eladó és a művész között); a galériás árnál alacsonyabb a műtermi ár. (ha a gyűjtő közvetlenül a művésztől vásárol); míg a legmagasabbnak a kiállítási ár számít – mint például azok a forintban kifejezett értékek, melyek a Téli Tárlaton szereplő művek egyike-másika alatt szerepelnek. Talán nem számít műhelytitoknak, hogy ezeket az úgymond – vételárakat maguk az alkotók állapították meg, majd az elképzeléseket az árzsűri egybevetette a hazai műkereskedelemben ma elfogadott értékekkel. Kishonthy Zsolttól megtudtuk: egyetlen képet sem „áraztak le”, ellenben az alulértékelt művek árát megemelték. Ha úgy tetszik, a miskolci Téli Tárlaton a látogató szembesülhet azzal is, mi a mai kortárs művészet árértéke. Persze, csupán irányárként…

Méhes László

“Észak-Magyarország_2002_01_15_6.pdf” letöltése eszakmagyarorszag_2002_01_15_6.pdf – Letöltve 148 alkalommal – 438 KB