Valóságképek – Kondor Attila és Szabó Ábel párhuzamos kiállításai
2022. március 10. — május 15.
Valóságképek – Kondor Attila és Szabó Ábel párhuzamos kiállításai
Megnyitó: 2022. március 10., 17:30
A kiállítást megnyitja: Sulyok Miklós művészettörténész
Kurátor és rendező: Barkóczi Ákos művészettörténész
Helyszín: Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2., Bejárat a Széchenyi utcáról)
Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 9 – 17 óráig
A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
A középkorú képzőművész-generáció két jelentős alkotójának miskolci kiállításán a modern város- és tájképi ábrázolások lehetőségei közül két markánsan eltérő, de egymással beszédes párhuzamba állítható felfogás jelenik meg. Mindkét festő alkotói pályája az egyetemes és magyar művészeti hagyománytól inspirálva bontakozik ki, aktuális szellemi, egzisztenciális, ismeret- és létfilozófiai vagy éppen társadalmi vonatkozású belátások terepévé téve a festészet gyakorlatát. A kiállításnak nemcsak az a célja, hogy bepillantást adjon egy-egy átfogó jellegű válogatással a festők munkásságába, hanem hogy egymásra hatásukban vizsgálva a műveket és a bennük megnyilvánuló szemléletmódokat a néző előtt érzékletesen tárulhasson fel a világról alkotott jellegzetes karakterű festői víziók kettősége.
Kondor Attila (Budapest, 1974) a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett 2000-ben, ahol Baranyay András volt a mestere. Művészetének középpontjában egy sajátos, a festészet eszközeivel is felidézhető és kimunkálható kontemplatív létszemlélet áll. Alkotásain szimbolikus-metafizikai értelmű szellemi közegként jelennek meg meghatározó motívumai: az antikvitásból eredő építészeti formák és harmonikus kertművészeti terek fragmentumai vagy a modern városi tér hétköznapi elemei. Mindezek a megszokott vizuális tapasztalatoktól eltérően olyan imaginárius tereket alkotnak képein, amelyekben a látható valóság és az ábrázolhatatlan Abszolútum rejtett kapcsolatára való utalás fejeződik ki. A nyugati és keleti bölcseleti tradíciók kiterjedt ismeretén és inspirációján alapuló, azok szellemi hozadékait jellegzetesen szintetizáló eddigi munkásságában festményekből, grafikákból, teoretikus írásokból és animációkból álló sorozatokban járta körül a látás, a szemlélődő figyelem és a személyes – alkotói és befogadói – időélmény átszellemítésével kapcsolatos témáit. Fontosabb sorozatai: Arcadia–Utopia, Ittlét, Tudat és lét: egy-azonosság, Az emlékezés művészete, A Feltétlenség jele, Ontogenezis, Splendor Solis, Magasból épülő város, A figyelem útjai.
Műtárgyfotók: Mészáros Viktória
2022. május 15-én, vasárnap 15 órától
a kiállító művészek, Kondor Attila és Szabó Ábel
tartanak záró tárlatvezetést a Valóságképek című kiállításban.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A program belépőjeggyel látogatható, a jegyárak a tárlatvezetés díját is tartalmazzák.
Felnőtt jegy: 1500 Ft/fő
Kedvezményes diák, nyugdíjas jegy: 1000 Ft/fő
Ingyenes belépésre jogosultaknak az esemény tárlatvezetési díja: 500 Ft/fő
Baranczó Benedek megnyitó fotói
Szabó Ábel (Kolozsvár, 1974) a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett 1998-ban, ahol Pásztor Gábor és Eszik Alajos voltak a mesterei. Nagy mesterségbeli tudással, hagyományos eszközökkel és kifinomult technikával megfestett képeinek visszatérő témái a monumentális távlatban ábrázolt nagyvárosi tájak, melyeken indusztriális vagy peremvidéki épületek, utcák, terek, sehová sem tartozó, gazdátlan és néptelen helyek, a városi lét mindennapi rekvizitumai szolgáltatják a festői motívumokat. A témájukban egyszerű ábrázolások „szürke” mivoltukban is rendkívül gazdag, intenzív figyelemmel megragadott látványt tárnak a néző elé, aki e felfokozott valóság-képek hatása alatt kikerülhetetlenül szembesül a modern ipari-urbánus környezet és létmód korántsem hízelgő, ha nem is kifejezetten kritikus látképével, melynek érzetébe retrospektív és disztópikus jegyek egyaránt vegyülhetnek. Az objektív tisztasággal rögzített látványvilág révén nyomokban felsejlenek civilizációnk titáni jellegű aspektusai, ami az emberi figurák mellőzésével válik igazán szembetűnővé. A képek ugyanakkor visszfényként a természeti fenséges iránti transzcendens érdeklődést is kifejezik, amely az európai tájfestészet egyik legfontosabb törekvése volt az újkori történelem során.
Műtárgyfotók: Mészáros Viktória